Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Hernádi György: A gyorsabb és jobb cserzés módszerei
által a krómcserzés bevezetése új fejezetet jelentett a bőrgyártás történetében, elsősorban azért, mert a cserzés idejét csökkentette. A króm-növényi eserzésnél a bőrök mésztelenítés után, «pikkelezett» állapotban (sótartalmú savoldattal való kezelés után) kerülnek a krómos vegyi összetételű cserzőfolyadékba. Miután a bőrök átcserzése megtörtént, helyes savösszetételüket «tompítással» biztosítják, vagyis savtalanítást végeznek. A króm-növényi kombinált bőrcserzésnek világszerte sok különféle módszere ismeretes, de ezek az alapmozzanatok úgyszólván valamennyi változatban előfordulnak. Az újpesti Táncsics bőrgyár műszaki vezetői beható vizsgálat alá vették a krómcserzés ismert módjait, megkeresték az említett hátrányok okait. Kutatómunkájuk során felismerték, hogy a krómcserzés hátrányos hatását elsősorban a pikkelezés okozza; ugyancsak nem kívánatos következményekkel jár a savtalanítás, sőt a szakirodalomban kifejezetten javasolt és általában alkalmazott mésztelenítés is. A Táncsics bőrgyári kutatók megfigyelték továbbá, hogy a bőrök annál teltebbek, feszesebbek és főleg annál jobban ellenállnak a kopásnak, mennél duzzadtabb állapotban kerülnek cserzésre. Rájöttek, helytelen az a feltevés, hogy a kopási ellenállás 18—22 százalékos növekedése a felső határ. Már elméleti úton is eljutottak odáig, hogy ez a& érték még fokozható, később a gyakorlatban be is bizonyították. Kimutatták továbbá, hogy a duzzadás, illetve annak kívánatos fokozása szempont jából a szokásos módon végrehajtott krómcserzés kedvezőtlen. A krómcserzésre következő növényi cserzésnél ugyan még lenne alkalom savas duzzasztásra, csakhogy a növényi cserzés időtartama ehhez túl rövid. E felismerések után a kutatók olyan új eljárást kezdtek keresni, amely mindkét problémát megoldja, vagyis egyrészt lehetővé teszi a hátrányos hatású pikkelezési művelet elhagyását, másrészt biztosítja a bőrök megfelelő mértékű duzzasztását, ezáltal jobb kopási ellenállás elérését. A kísérletek eredményre vezettek, s 1953 óta már üzemi gyakorlatban is ismerik az új magyar gyorscserző eljárást. Részleteiben természetesen még módosulhat, tökéletesedhet, alapelvei azonban már kialakultak. Az új eljárás — a kombinált gyorscserzés — lényege az, hogy a bőrök lúgok hatására bekövetkező duzzadását formáimnál fixálják, és króm cserzés után a szokásos savtalanítást elhagyva cserzik ki a bőröket magas koncentrációjú növényi cserzőlevekkel. A meszesből kikerült pőre körülbelül egy óra időtartamú mésztelenítést kap, majd sótartalmú formalinos oldatba helyezik, ami a lúgos duzzadás rögzítését biztosítja. Az előkezelés során több óráig állandóan forgatják a bőrt a cserzőhordóban. Ekkor következik 152
