Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)

Nyárády Gábor: A feltalálók helyzete a múltban és ma

vagy abban a szakmában a világon elért színvonal fölé emelte a technikát, hozzájárult a szocialista építés sikeréhez s méltó a társadalom hálájára. A szabadalmi jog nem alkalmas arra, hogy kifejezze a feltaláló ez új viszonyát a szocialista államhoz. Erre a találmányi jog hivatott, amely a szerzői tanúsítvány kiadásával a legnagyobb fokú erkölcsi és anyagi megbecsülést biztosítja a technika úttörőinek, úgy tekinti őket, mint a népjólét emelésének élvonalbeli harcosait, s mindennemű támogatást megad alkotó munkájukhoz — szakembereket, kísérleti műhelyeket, költségeket, anyagot, ami kell —, hogy a találmányi gondolat megvalósulhasson.

A találmányi jog egy másik sarkalatos pontja sutba veti a kizárólagosság elvét, s az államnak felajánlott találmányokat a közösség birtokába juttatja. A találmány kizárólagos hasznosításának joga, a monopólium ugyanis szöges ellentétben van a termelőeszközök szocialista tulajdonával, nem felel meg sem a feltaláló, sem a szocialista társadalom céljának. A nép javát tekintő állam és az anyagilag is érdekelt feltaláló szempontjából éppen az a kívánatos, hogy a találmányt alkalmazzák mindenütt, ahol csak hasznosítható. Ami annyit jelent, hogy szocialista viszonyok között nem merednek korlátok a technika elé, minden új a leggyorsabban és a legszélesebb körben érvényre juthat, amint a társadalom érdeke megköveteli. «Azelőtt az emberi ész és minden lángelme — írta Lenin — csak azért alkotott, hogy egyeseknek biztosítsa a technika és a kultúra minden áldását és hogy másokat megfosszanak a legfontosabbtól: a műveltségtől és a haladástól. Ma viszont a technika minden eredménye, a kultúra valamennyi vívmánya a nép közkincsévé válik.» A szocialista találmányi jog így változtatta át a találmányokat, a korábban a nép ellen fordított fegyvereket, a nép fegyvereivé, a kizsákmányolás eszközeit a felemelkedés eszközeivé, az egyéni ügyet közös üggyé.

Jelenleg azonban még a szabadalmi jogvédelemről sem mondhatunk le. Minthogy csak viszonossági alapon biztosíthatjuk jogainkat külföldön, mi is fenntartjuk a szabadalmi jogvédelmet azok részére — akár belföldiek, akár külföldiek —, akik ezzel élni kívánnak. De magyar állampolgárok rendszerint a találmányi jogvédelmet választják, lemondanak a szabadalomról az állam javára, mert az állam magára vállalja találmányuk megvalósításának gondját, díjazásban és olyan kedvezményekben részesíti őket, amilyeneket a szabadalomtulajdonos nem élvezhet. Szerzői tanúsítványt kaphatnak iparszerüleg nem alkalmazható találmányra is, például új gyógyászati eljárásra, amire a szabadalmi védelem nem terjed ki. Vagyis a találmányi jog a szellemi alkotások szélesebb körét ismeri el mint a szabadalmi jog. A szerzői tanúsítvány kiadási