Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)

Seress János: A Petzval-objektív, a modern fényképezőgép lencséje

másolta le. Vádját azzal akarta alátámasztani, hogy amikor 1839- ben Ettingshausen professzor Párizsban járt és őt — Chevalier! — felkereste műhelyében, csak azért nézte át számításait és rajzait, hogy Petzvalnak átadhassa.

Á bejelentés nagy feltűnést és megbotránkozást váltott ki. Petzval élesen kikelt Chevalier ellen, de a nemzetközi szakkörök véleménye is a vádaskodó ellen fordult. Megállapították: a két objektívnek csupán annyi köze van egymáshoz, hogy kettős ez is, az is. De amíg Chevalier mindkét lencséje ragasztott, addig Petzval objektívjében csak az egyik ragasztott, a másik lencse pedig légréses. Eldöntötte a vitát és ezzel egyidejűleg az elsőség kérdését az a hivatalos megállapítás, hogy a Petzval-objektív fényereje a tizenhatszorosa a francia objektívének. Ezekután a francia tudományos akadémia rehabilitálta Petzvalt, méghozzá ünnepélyes formában.

Petzval ezután a messzelátók reformjához kezdett. A Galileiféle távcsövet módosította és mind színházi, mind szabadtéri használatra alkalmassá tette. Az újfajta messzelátót ugyancsak Voigtländer hozta forgalomba, egy- és kétcsöves alakban. Petzval és Voigtländer között később nézeteltérés támadt, Petzval más optikust keresett. Előbb Waibllal kötött szerződést, majd egy év múltán Ditzler Károllyal. Hozzáfogott első tájkép-objektívjének tökéletesítéséhez. Aránylag csekély nyílással a középtől a szélekig egyenletes, nagy fényerőt ért el. Az új tájkép-objektívhez kamerát is szerkesztett; ez volt az első harmonikás fénvképezőgép. (L. XXVII. képtábla, 3.)

Közben Voigtländer saját neve alatt forgalomba hozta a Petzvalféle, Orthoscope-nak nevezett tájkép-objektívét. Petzval szintén ezen a néven hozta ki új fényképezőgépét. Ebből viszály keletkezett; Voigtländer arra hivatkozott, hogy 1840-ben Petzval kizárólagossági joggal adta át neki az összes rajzokat és számításokat, s Petzval elvesztette a pert. De Petzval Orthoscope-ja jobbnak bizonyult mint Voigtlűnderé, fényereje háromszorosa volt a Voigtl ánder-félének.

Petzval optikai felfedezése a torzítás kiküszöbölését célzó «Petzvaltétel» is. Azelőtt a lencse torzítását úgy küszöbölték ki, hogy a fényképezőgép elé félkörben állították fel a személyeket vagy tárgyakat. Petzval újabb objektívje ezt is feleslegessé tette, mert a széleken is éles képet adott.

Számos találmánya volt még Petzvalnak sikerekben gazdag pályája során. Síremlékének felavatásán Bécs főpolgármestere így jellemezte őt: «. . . Két dologhoz maradt hű, két dologra volt büszke: mérnöki diplomájára és hazájára.)) Bécsben utca, az egyetem aulájáig