Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Vajda Pál: A korszerű lámpa: a kriptonégő
távozását nemcsak a közönséges diffúzió szabja meg, amint addig hitték, hanem egy egészen más természeti törvény is jelentős mértékben befolyásolja. A ritka, de nagy atomsúlyú wolframgőz a melegebb helyről, vagyis az izzószál közeléből a hidegebb helyre törekszik, a bura fala felé. A wolframgőz távozása fokozza a szál közönséges párolgását. A lámpában ez a hatás nagy, mert az izzószál és annak környezete között jelentős hőmérséklet-különbség van. Ezek az elméleti meggondolások vezették Bródyt 1930-ban arra a gondolatra, hogy ha olyan töltőgázt használ, amelynek molekulasúlya nagy, adott szálhőmérséklet mellett a lámpa élettartama növekszik. Ha pedig a szál hosszát és átmérőjét stb. célszerűen választja meg, a szál izzási hőmérsékletét növelheti anélkül, hogy a lámpa élettartama csökkenne. így született meg a kriptonlámpa. Meg kellett még oldani a kripton ipari előállításának problémáját. Ez idő tájt a kripton tudományosan még alig ismert anyag volt. Csak annyit tudtak róla, hogy a levegőben fordul elő nagyon kis mennyiségben. E tekintetben a vélemények nagyon eltérők és bizonytalanok voltak. Elsősorban a levegő kriptont ártalmát kellett tehát megállapítani. Bródy Imre és munkatársa, Körösy Ferenc új eljárást dolgoztak ki, s annak segítségével megállapították, hogy a levegő kriptont artalma egy köbcentiméter köbméterenként. De akkoriban a kriptontermelés költségeit még az elismerten legkiválóbb szakértők is az ipari alkalmazást megakadályozóan sokra becsülték. Bródy Imre azonban néhány évi munkával bebizonyította, hogy azt a kriptont, amelyet a német gyárak literenként 2000 márkáért árusítottak, nagyüzemi méretekben is elő lehet állítani a levegőből — 17 márka önköltséggel ! A veszprémmegyei Ajkán épült fel a világ első olyan üzeme, amely az izzólámpagyártás igényeinek megfelelő mennyiségben, közvetlenül termelt kriptongázt a levegőből. A kriptonlámpa azonos fogyasztás mellett kb. 14 százalékkal több fényt ad, .illetve — közepes típust véve alapul — 6 wattal kevesebb fogyasztás mellett adja ugyanazt a fényt, mint az addigi legjobb minőségű lámpák. További előnye, hogy méretei lényegesen kisebbek lehetnek mint az argonlámpáké. A lámpa köbtartalmát a felére lehet csökkenteni. így a kriptontöltés költsége lényegesen csökkent, a lámpa kisebb és szebb lett. Nem túlzás tehát, ha megállapítjuk, hogy a kriptonlámpa ma is a legtökéletesebb izzólámpa. IRODALOM Brody Imre: A kripton-lámpa. (Elektrotechnika, 1917. 187. 1.) Tüdős Béla: Bródy Imre. (Elektrotechnika, 1946. IV. 82. 1.) Vajda Pál: Bródy Imre. (Élet és Tudomány, 1955. III. 23.) 121
