Gáspár László et al.: Nagy magyar találmányok (Budapest, 1955)
Gáspár László: A nagyfeszültségű vasútvillamosítási rendszer
illetve Vezérigazgatójává választotta. A külföldi szakkörök is lerótták elismerésüket előtte. Mindenünnen, ahol vasútvillamosítási kérdésekkel kapcsolatos problémák felvetődtek, kikérték tanácsát. A fázisváltós üzem bemutatóját követő években a külföldi szakértők egymás kezébe adták a kilincset Kandónál. Miközben ő maga ellenőrizte az új mozdony szerelését és a próbamenet előkészítését, arra is jutott ideje, hogy Parödinak, a Párizs —Orléans vasút villamosítási szakértőjének felkérésére tanulmányt írjon a villanymozdonyok hajtóművének rezgéséről. Kutatóvágya a fázis váltós üzem nagysikerű bemutatója után sem hagyta nyugton. Tökéletes megoldást akart adni, s maga volt új rendszerének legszigorúbb kritikusa. Minden esetlegességtől függetleníteni akarta a fázisváltós üzemet, s ezért a nyilvános próbamenet után még kerek három esztendeig dolgozott a mozdony tökéletesítésén. Ha alapelveiben a gép nem is szorult módosításra, a részleteiben számos célravezetőbb megoldást érlelt Kandó kritikája és konstrukciós ötletessége. Egyben az a cél vezette, hogy a fázisváltós mozdonyt sorozatban is gyártani lehessen. Kandó ennek a követelménynek is megfelelt. Az átszerkesztett mozdony 1928. augusztus 3-án kezdte meg próbajáratait. Miután egy esztendei futás során gyakran a legnehezebb üzemi körülmények között is fényesen vizsgázott, mi sem állhatott útjában a Budapest —Hegyeshalom vonal villamosításának, amelynek energiaellátási feltételeit már előbb biztosították. E fővonal elektrifikálásának terve nem utolsósorban abból a meggondolásból született, hogy a fázisváltós rendszer beruházási költségei a többi vasútvillamosítási rendszernél több mint 25 százalékkal kisebbek voltak. Mialatt a Budapest —Hegyeshalom vonalon a villamosítási munkálatok folytak, a Ganz-gyár — a Magyar Államvasutakkal kötött szerződés alapján — hozzálátott 32 fázisváltós mozdony megépítéséhez. (E mozdonyok típusát a XXI. képtáblán mutatjuk be.) Kandó azonban nem érhette meg sem a vonal teljes villamosítását, sem a sorozatban gyártott első fázisváltós mozdony üzembehelyezését, 1931. január 13-án meghalt, rendszere újabb - nagy diadalainak már nem lehetett tanúja. Neve a közlekedési technika történetében új fejezetet nyitó alkotásokkal forrott egybe. IRODALOM: Kandó Kálmán: Az elektromos vontatás nagy vasutakon. (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1900. évf.) Verebein László és Klein Ferenc: A Kandó-féle fázisváltós villamosítási rendszer és annak alkalmazásai a M. Államvasutak vonalain. (1933.) Verebély .László: Emlékezés Kandó Kálmánra. (Magyar Technika, 1954. évf. 12. sz.) Az egyfázisú, 50 periódusú fázisváltós vontatási rendszer újabb fejlődése (a Ganz és Társa R. T. kiadványa, évszám nélkül). 98
