Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)

IV. Megmunkálás

pontosan a hajlított keresztmetszet súlypontján megy át (132a és d ábra). Ebből következik, hogy a méretre készülő hajlí­tott munkánál, ha a meghajlított rúdvas hosszát akarjuk megadni, akkor a keresztmetszet súlypont­ján átmenő semleges szál hosszát jelöljük ki. A fentiek szerint hajlítás esetén a szerkezeti anyag keresztmetszete is megváltozik mind alakra, mind pedig méretre nézve (1326 és c ábra). Igen gyakran előfordul, hogy négyzet-, lapos­vagy körvasat kell egy megadott szögbe, pl. derék­szögbe sarkosan hajlítani. Ez esetben is a hajlítás helyén a keresztmetszet belső oldala megszélesedett, a külső szálak pedig meghosszabbodtak, és egyidejű­leg keresztmetszet-csökkenés tapasztalható. Ezt me­leg állapotban végzett duzzasztással kiegyenlíthet­jük. Duzzaszthatunk — még a hajlítás előtt — a haj­lítás külső szálainak helyén, vagy az anyagot satuban meghajlítjuk, majd többszöri rövid meleggel a satu­ban megduzzasztjuk, végül a sarkot kihúzzuk, és simító kalapáccsal lesimítjuk (133. ábra). A hajlítási általában rövid meleggel, olykor lehű­téssel, a satuban vagy az üllő éle körül végezzük. Utóbbi esetben a ráverő kalapáccsal rátartunk, s az anyagot az üllő éle körül kézikalapáccsal lehajtjuk, ezután következik a duzzasztás, a sarok kihúzása s vé­gül a simítás. Hajlítani lehet még a hajlító üllőbetéten és haj­lítóvillával is (134. ábra). Körvas, valamint négyzet­vas átlós irányú sarokbahajlításához satuba fogható hajlító készüléket használunk. A csigákat villákkal, vagy satuba fogható hajlító sablonnal hajlítjuk. A hosszúpánt begöngyölítésekor a laposvasat az üllő végén — olykor a szélek lenyújtása után — elő­hajlítjuk, majd az üllő kerek szarván, illetve hajlító üllőbetéten kerekítjük, s végül egy hengeres tüske körül begöngyölítjük. A 135. ábrán a hajlítás alkalmazását láthatjuk. j) Tűzihegesztés Tűzihegesztéshez a munkadarab végeit — előkészí­tés után — a kovácstűzben hegesztési melegre he­vítjük, ezután nyomás és ütés által egyesítjük. A si­keres hegesztéshez megfelelő hőmérséklet, nagy nyo­más és tiszta felület szükséges, ezenkívül ügyelünk arra, hogy a vas minél kevesebb szenet és szennyező­dést tartalmazzon. Általában azok az anyagok alkal­masak hegesztésre, amelyek mielőtt megfolyósod­­nak, tésztaszerű — gyúrható — halmazállapotot vesznek fel. Ilyen tulajdonságú a vas, illetve az acél is. Két vasdarab hegesztés útján való egyesítése az 94 134. ábra. Hajlítószerszámok, a hajlító üllöbetet, b—c villa alsó és felső rész 135. ábra. Sarokbahajlítás alkalmazása

Next

/
Thumbnails
Contents