Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)

IV. Megmunkálás

sítószerszámot használunk (122. ábra). Az anyagot satuba fogva vagy az üllőre fektetve hasíthatjuk. A helyes hasítást a 123. ábrán láthatjuk. A hasítószerszámot nem szabad edzeni, mert ez esetben kitörik vagy kilágyul.

A hasítást felhasználhatjuk csavart díszítőelemek s változatos keresztmetszetek kialakítására, a végekből pedig csiga, levél, virág vagy rozetta képezhető ki. Még gazdagabb lesz a munkánk, ha az elágazást ismét felhasítjuk és ha a hasítás műveletét más kovácsolási művelettel, így pl. lyukasztással, csavarással, tűzihegesztéssel kapcsoljuk össze.

A 124. ábrán a hasítás néhány alkalmazása látható.

h) Lyukasztás

Egy laposvasba készítendő kevésbé pontos lyukat lyukasztókalapáccsal képezhetünk ki (97. és 125. ábra). A ráverő kalapács súlya a lyukasztót az izzó anyagba veri. A munkadarabot először mindkét oldalán az üllőn előlyukasztjuk, majd a kiszakadt anyagrészt a lyukasztólapon kiütjük (126. ábra).

Vastagabb és igényesebb munkadarab lyukasztásához a lyukasztókalapácson kívül tágítóként edzett acéltüskét is használunk (127. ábra). Az acéltüske vastagsága 1/2.. .3/4 mm-rel nagyobb, mint az előírt lyuk mérete. Ugyanis a munkadarab anyaga kihűlés után összehúzódik. Utolsó lépés az átkovácsolás és a simítás.

A lyukasztókalapács lazán van felnyelezve. A beszorulás megakadályozása céljából a kalapács alsó

a)

124. ábra. Hasítás alkalmazása és munkamenete

90

100 nhro T—íooít-óo o7f>rc7Ómoi 10^ qV\t-q Hooított lonrvoxrac