Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
IV. Megmunkálás
dozható elektromos vágókészülékkel végezzük. Sarok-, vég- és keresztkötések kivágását ezelőtt reszeléssel, csapos fúróval és fűrészeléssel végezték, ma sajtolják, marják vagy gyalulják. A lemezeket élhajlítógéppel hajlíthatjuk. A díszítőlakatos munkák készítése már az egyes munkadarabokon elvégzendő műveletek megállapításával kezdődik. Mivel rendszerint több azonos munkadarab készül, ezek közül egyet mintául előrajzolunk, a többit erről átjegyezzük. A megmunkálás az elemek darabolásával, egyengetésével és előrajzolásával folytatódik. Az előrajzolást követi a különféle kivágások, erezések, domborítások, csavarások, fúrások, lyukasztások, illesztések, vasalások elkészítése, az elemek összeállítása és összekötése. B) A kovácsműhely berendezése és szerszámai A műhelyek építésének igen fontos követelménye a világosság, a napfény és a szellőzés biztosítása. Ezt acél- vagy vasbeton vázas műhely építésével, valamint korszerű szellőzőkészülékek, nagy felületű ablakok, kapuk és felülvilágítók beépítésével érhetjük el. A kovácsműhely egyik legfontosabb berendezési tárgya a fújtatóval felszerelt kovácstűzhely. Ügy helyezendő el, hogy a napfény ne érje, mert csökkenti a színérzéket és megnehezíti az izzó vas hőmérsékletének a megállapítását. Ezért célszerű a műhely ablakait északi irányban elhelyezni. A kovácsműhely közelében találhatók: az üllőtöké az üllővel, a kalapácsok, a tűzifogók, a nyeles szerszámok, üllöbetétek, valamint az ezeknek elhelyezésére használt szerszámállványok és szekrények. Ugyancsak a tűzhely közelében helyezik el a tűzisatut és a víztároló edényt. Világos helyen található a munkapad satukkal és azokkal a szerszámokkal, amelyek a vas hidegen való megmunkálásához szükségesek. A használatos gépi berendezések közül megemlítendő: az olló, fűrészgép, kivágógép, fúrógép, lyukasztógép, duzzasztógép, csiszolókorong, köszörűkő, hajlítógép, sajtók, továbbá az elkülönítve elhelyezett lánghegesztő és vágó berendezés. Egyes műhelyekben megtaláljuk még a gépi kalapács egyik fajtáját, az esztergapadot, marógépet, gyalugépet, elektromos hegesztő berendezést, lágyító- és edzőkemencét. A korszerű kovácsműhelyben a gépeket villamos motor hajtja. A műhely padlózata döngölt agyag vagy betonozott, a munkapad előtt azonban fából készül. Berendezéskor és a szerszámgépek elhelyezésekor ügyelnünk kell arra, hogy az egyes munkadarabok a legrövidebb idő alatt jussanak el a munkamenetnek megfelelő helyre. A balesetvédelmi előírások jól hozzáférhető helyre kifüggesztendők. 1. A kovácstűzhely A szerkezeti anyagot szén- vagy koksztüzelésű kovácstűzhelyben melegítjük fel. Ügy helyezzük el, hogy hosszabb rúdvasat is melegíthessünk a műhely forgalmának korlátozása nélkül. Régebbi műhelyekben falazott kovácstűzhelyet találunk, ma inkább a könnyű acélvázból készült tűzhelyeket használják. A falazott kovácstűzhelyekben (72. ábra) a tüzet élesztő levegő az A csövön jut a B tűztérbe. A cső végét a C pajzs védi az elégés ellen. A kovácstűz a D víztartóval van felszerelve. A tüzet locsolni kell, ezáltal a tűz tetején kéreggé egyesülő szén lassabban ég el, s a meleg szétsugárzása csökkenthető. A rövid meleg előállításánál ugyancsak locsoljuk a tüzet. A felmelegedett kovácsszerszámokat időnként hűteni kell. A tűz kiterjedését negyedgömb alakú öntöttvas tűzpartokkal (E) határolják. Az égéskor keletkező füst az F nyíláson át távozik a kürtőbe. 75