Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)

I. Művészi kovácsmunkák és az épületdíszítő lakatosság történeti fejlődése

51. ábra. Román stílusú csillár

diadalt arathatott. Az első tervezők nem tudtak szabadulni a megszokott öntöttvas alakoktól, s ezért kezdetben nagyon is az öntöttvasra emlékeztető vasmunkák készültek.

A század végén rohamosan épülő Budapestnek csaknem minden nevezetes építkezésén ott találjuk a finom műízléssel készült lakatosmunkákat. Ebben az időben készültek a királyi várpalota külső-belső

műlakatos munkái, aranyozott kilincsei, csillárai, közöttük a királyi vár nyolc és fél méter magas kovácsoltvas főkapuja, az új Országház káprázatos szépségű csillárai, kandeláberei, az ajtó- és ablakszárnyak vasalásai, az oroszlános főkapu vasrácsai, az Operaház, később a Szent István bazilika kapudíszei, a Keleti pályaudvar nagyarányú lakatosmunkái és még számtalan más nagy középület és magán48