Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)

I. Művészi kovácsmunkák és az épületdíszítő lakatosság történeti fejlődése

és taraj alakú leveleken kívül a természetes virágok, amelyeket folyóka alakjában ügyesen iktattak a díszítmény vázát alkotó csigák közé.

A vasmunkák befeketítve, olykor ónozva, aranyozva vagy polikróm színezéssel készültek.

Magyarországon a rokokó stílus Mária Terézia uralkodása alatt terjedt el csaknem önálló formában. Xyugodtabb, nem olyan szertelen és kevésbé díszes, mint a francia rokokó. E magyarországi stílust Mária Terézia-stílusnak szokás nevezni.

Neoklasszikus vasműves stílus. XVI. Lajos francia király uralkodása alatt (1774—1793) a rokokó stílus szertelenségeivel szemben új konstruktív stílus kezdett kifejlődni, amely elemeit a görög és római stílusból vette. E stílus az ún. klasszikus stílusok formanyelvét utánozza és ezért ezt az új irányt neoklasszikus stílusnak nevezték.

A vasművesség részére nem jelentett hálás feladatot a neoklasszikus formaalakulat. E hirtelen

stílusváltozásnak három fejlődésformáját különböztetjük meg:

Az első változatát XVI. Lajos király stílusának, ennek németországi és ausztriai változatát pedig copf stílusnak szokás nevezni, amely elnevezését a babérlevelekből összeállított füzérdíszítések kétoldalt lelógó szárától nyerte. Vízszintes és függélyes egyenesek alkották a keretet, s a babérleveles füzéren kívül az ún. meanderszalagos motívumok adták meg a rácsozatnak a klasszikus jelleget. Az oromzatokon mértékletesen kialakított virágcsokrok, pálma- és sáslevelek helyezkedtek el. Igen gyakran alkalmazták a szimmetrikus kompozíció közepében elhelyezett görög vázákat és edényeket. Az antik elemek hatására az akantuszt a római császárság idejében divatos módon alakították; a rozetták szirmait pedig ívben hajlították (forgó rozetták, 47. ábra). A virág- és levélfonásokat kötegeléssel fogták össze. A csigák közét virágfüzérekkel, gyöngysorok-44. ábra. Erkélyrács. francia munka

41