Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)

I. Művészi kovácsmunkák és az épületdíszítő lakatosság történeti fejlődése

állottak, hatalmas szemöldökkel díszítették (184. oldal). A kapuk zárát, ütköző lécét rendszerint igen díszesre alakították.

Készültek vasajtók ebben a korban, amelyeknek borítólemezét szegecselt díszítményekkel ékesítették.

Az iparosság fejlődésével a cégérek megszaporodnak. A háromszögű keretforma felbomlik, és a legkülönbözőbb alakzatokba megy át. Az ipart jellemző alakzatok, valamint naturalisztikus virág- és levéldíszek váltakozva töltik ki a keretvasak közeit.

E korban a templomok toronycsúcsaira csaknem kivétel nélkül vaskeresztet alkalmaztak.

Meg kell még említenünk a remek sírkereszteket, szélkakasokat és haranglábakat.

Végül elmondhatjuk, hogy a XVII. század vége és a XVIII. század eleje a vasművességnek rendkívül kedvezett s előmozdította a nagyobb szabású vasmunkák készítését.

A barokk vasmunkák jellegzetességei:

A barokk vasstílus, noha ragaszkodik az építészeti formákhoz, az anyag természetével megegyező díszítményeket alakít. A német reneszánsz kedvelt gömbölyű vasát kiszorítja a négyszögletes és a laposvas, a szervesen összefüggő csigadíszítmények helyébe az egyszerűbb alapidomok lépnek, s általános lesz a tört csigavonal, a palmetta meg az egymást keresztező harántos pálcákból alkotott, s a keresztező pontokban rozettákkal díszített rácskitöltés.

Az akantusz elveszti egyszerű alakját s gazdag tagozást kap, a stilizált emberi és állati alakok pe-37. ábra. Felülvilágító-rács, délnémetországi munka a XVIII. századból

dig csak az ajtókopogtatók és pántok ornamentikájában maradnak meg.

A műbecsű tárgyak készítésekor a négyszögletes és laposvasból készült vázon kívül a díszítményi részeket is melegen kovácsolták, a vaslemezből készült — műbecs szempontjából alárendeltebb — díszítményeket hidegen alakították, vágók, domborító szerszámok, esetleg vésők felhasználásával.

A barokk vasmunkákat általában befeketítették, de találunk beónozott és bearanyozott, sőt polikróm színezéssel díszített készítményeket is.

Olaszország, amely a barokk stílust megindította, belső és külső háborúi miatt a vezetőszerepet Franciaországnak engedte át. XIV. Lajos francia királynak nagy pompaszeretete és művészetpártolása lehetővé tette ennek a díszes és költséges stílusnak nagyszerű kibontakozását. E stílus általában a festőiesség és a pompa felé törekedett, s ezért a kovácsművészet legszebb remekei e korban születtek meg.

33. ábra. Rokokó levelek és virágok

38