Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
I. Művészi kovácsmunkák és az épületdíszítő lakatosság történeti fejlődése
Még talán a kutakat védő vasfülkéket kell megemlítenünk, amelyeknek igen szép példányait találhatjuk Németországban. A legegyszerűbb díszítési módban a rácsok mezejét egymást keresztező ferde vagy függélyes és vízszintes rudak töltik ki. A rudakat kör, szív vagy más alakú ornamenssel, a rács felső részét pedig szemöldökkel díszítették, a függélyes irányban folytatódó rudak végét csokorrá, virágkehellyé, lándzsává stb. alakították (27. ábra). Más módban a rácsok mezejét díszítménnyel töltötték ki, olykor az egyes mezőbe más-más alakú díszítményt helyeztek. A mezőket határoló rúdvégek felső közét általában szemöldök, az alsó közét pedig keskeny szegélyrács díszítette (28. ábra). A reneszánsz stílus különleges díszítési módja az ún. kitöltés, amikor fal-, kapu- vagy ajtónyílásokat önmagában álló díszítménnyel zártak le (30. ábra). Gyakran alkalmazták a rácsok mellett a rácsos kapukat és ajtókat. Az ajtó és kapu vállpárkányvonala és a boltozat közötti terület kitöltéseként alkalmazták a felülvilágító- vagy záradékrácsokat (29. ábra). A kapuk mellé vagy az épület sarkaira illesztett lámpáknak pompás kiképzést adtak. A kerítés kapui és ajtói e korban a rácsnál is gazdagabb díszítményt kaptak. A kapuk és ajtók keretei általában laposvasból készültek, nagyobb mezőkben a keretet kereszt vagy hosszanti és kereszt irányban több részre osztották. E mezők kitöltését olykor különböző díszítéssel oldották meg. A díszítés a mezőket átlós irányban merevítette. Ugyanis a keret vetemedését leginkább az egyes mezők vagy az egész kapu háromszögekre való tagoltsága akadályozhatja meg. E követelmény vezetett a lábazattal ellátott ajtók és kapuk kialakításához. Nagyobb, merevítés nélküli kapuknál vassínen futó csigaalátámasztást alkalmaztak. Szabadon álló kapukat korona- vagy szemöldökráccsal, a falnyílásba helyezett kapukat pedig záradékráccsal egészítették ki. Avaslemez ajtó és kapu felületét szegecselt díszítményekkel látták el. A külső vasmunkákhoz sorolhatjuk még a cégértartókat is. Ezek kizárólag vasból készültek. Alakjuk 29. ábra. A kassai Orbán-templom felülvilágító rácsa. Magyar munka a XVI. századból az erőműtan követelményeit kielégítő háromszög, amelynek belső területét rúdból hajlított spirális csigák alkották, lapossá kovácsolt képekkel. Ezek a képek, valamint a konzolra függesztett címer vagy 32 28. ábra. Sírrács
