Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)

I. Művészi kovácsmunkák és az épületdíszítő lakatosság történeti fejlődése

3b ábra. Román stilusú díszítőelemek 4. ábra. Román akantusz fejlődése a nyújtott bizánci akantuszból 5. ábra. A zsázsa stilizált alakja vácsoltvas jellegének megfelelően alakították ki, miáltal a vasműves kecses alkotásokat teremtett. A vasművesség a román építészettől átvett stilizált növényi alakok közül főleg a stilizált akantuszt hasz­nálta (4. ábra). A román stílus gyakran használt vi­rágalakja volt még a zsázsa (5. ábra), a nőszirom (6. ábra) és a kontyvirág (7. ábra) stilizált alakja. A román stílusú stilizált levelek, az erek irányában általában homorúak, s rendszerint tompán vagy he­gyesen csipkézettek. Jellegzetességük a levelekbe helyezett vagy azokból kidudorodó szölőfürt alakú dísz. Ezeket a leveleket igen gyakran indavégeken díszes csokorba kötötték. Lépten-nyomon találkozunk rozettaszerű díszít­ményekkel. Főleg a díszpántok leerősítő szögeit, valamint az ezek alá helyezett párnákat alakították ki rozettaszerűen (8. ábra). Az állatok közül főleg a középkori babona sár­kányainak stilizált alakja fordul elő. A párizsi Notre-18

Next

/
Thumbnails
Contents