Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
V. Díszítőelemek
A 290. ábra stilizált árpakalászt tüntet fel. A 291. ábrán kovácsolt horgony látható. Az eddig megismert díszítményekhez hasonló eljárással készülnek a reneszánsz fürtdíszei és barokk bőségszaru kürtjei és a különböző vázák, amelyek vagy felső lezárásként, vagy pedig valamely gazdag indadísz kiindulásaként fordulnak elő. Vázákat a G) Alakos díszek A díszítőlakatosság művészi ornamentikája nemcsak a flóra területéről, hanem a faunából is merít, szimbolikus állat- és emberalakok szerepelnek a legkorábbi időktől kezdve. Megalkotásuk rokon a szobrászattal. A munka kezdete is szobrászati ténykedéssel indul. Az arányok helyes betartása, a formák megfelelő elhelyezése, a ruha jó elrendezése stb. kívánatossá teszi, hogy a szobrot vagy a figurális alakot előre megmintázzuk. Ugyanis a térbeli formák rajzban egészen másképpen hatnak, modell után alakzataink tökéletesebben alakíthatók. A figurákhoz olyan vastag anyagot választunk, amilyen a forma legvastagabb része. Ezt annyira kikovácsoljuk, hogy hideg faragásra ne sok anyag maradjon, mert ez hosszadalmas eljárás lenne. Előfordulnak olyan esetek is, amikor pusztán kovácsolással állíthatjuk elő az alakos díszt. Csak finomabb munka esetén dolgozunk hideg faragással. Végül a cizellálás, simítások, áthajtások következnek, valamint a vas fénylő csillogásának eltüntetése. A középkori művészet gazdag jelképének alakjai H) Különféle díszítőelemek Reneszánsz stílusú ajtókopcgtató 100-12 mm-es laposvasból kovácsolva (294. ábra). Cizellált megmunkálású klasszicista stílusú fejdíszítőlakatosságban először a reneszánsz használ, ebben az időben forgástest alakban készültek. A barokk már gyakran aszimmetrikus formákat használ csokrokkal, kagylókkal díszítve, főleg térbeli kialakítással, míg a klasszicizmusban egyenes vonalúvá és lapos kidolgozásúvá válik (292. ábra). jelennek meg vasban, az ornamentika kereteiben, sematizált formákban. Az indavégződések mellett címerek, oromdíszek, lándzsavégek kapnak jelképes állatalak formákat, olykor jelképezve a rácson való áthatolás tilalmát. A reneszánsz, fejlett bronzművészete mellett vasban is kiképez figurákat, delfinek, puttók, angyalfejek kandeláberszerű elhelyezésben szerepelnek. A barokk koronázó emblémák, címerek tartó alakjait is megmintázza, a copf mellportrékat és állatalakos szimbólumokat helyez a rácsba, rendszerint egyoldalas síkszerű kiképzésben. A klaszszicizmusban ritkán szerepelnek alakos díszek (293. ábra). 293. ábra. Alakos díszek, a—b román indavégződések; c gótikus oromdísz; d copf alakos kompozíció kialakítás (295. ábra). 1 mm-es mélyhúzó vaslemezből. Barokk stílusú stilizált fej (297. ábra). A fejrész 149
