Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)
V. Díszítőelemek
237. ábra Csigavégződés reneszánsz rácsoknál ferde élű lefoglaló érhúzóval ferde bemélyítést készítünk. Középérként közel négyszögszelvényű tagozat keletkezik. A munkadarabot a szár felőli végénél levágjuk. 4. meleg: A szár leszabott végét ráveréssel karcsúsítva elnyújtjuk, majd a fentiekben megkezdett mélyítéseket érhúzóval a szárrészen is behúzzuk. 5. meleg: Behúzzuk gömbölyű élű érhúzóval a csiga közepéhez eső, középérhez simuló bemélyedéseket. A csiga lelapított végét nyeles melegvágóval az üllő szélén a hossztengelyre merőlegesen levágjuk. A még meleg elemen a csiga végét kihajlítjuk. 6. meleg: A középső részt 1000 °C-ra hevítve íves melegvágóval az egyes karéjokat kiformáljuk. 7. meleg: Ismételt melegítés után érhúzóval elkészítjük a középérhez simuló bemélyedéseket. 8. meleg: Az egyes karéjok plasztikájának kialakítása. 9. meleg: A csiga végleges kialakítása. A levél és csiga találkozásánál a csiga előhajlásának kiformálása. 10. meleg: A levél enyhe, tengelyirányú domborúságának kialakítása. Az egyes karéjok végeinek visszahajtása. Háromágú levéldísz 2 mm-es vaslemezből (239. ábra). Kivágás után behúzzuk a középső főeret. A karéjok elágazásánál íves hidegvágóval 3—3 bevágást készítünk. A karéjok alatti gombrész, s az ez alatti szérrész domborítása után a két oldalkaréj peremgömbölyüségét formáljuk ki, ez utóbbit azonban gyenge melegítéssel. A karéj csipkézetének felperemezése után a középlevél alsó két karéjának domborítását és széleinek felhajtását, valamint a középső levél felső részének íves meghajtását végezzük el. Utolsó lépés a kiigazítás. Bourbon liliom (240. ábra). A díszítmény középső szára 12 mm-es, a két szélső szára pedig 10 mm-es négyzetvasból, kovácsolással készül. Figurális levéldísz 50 mm-es körvasból (241. ábra). A körvas felső végét 1000... 1100 °C-ra melegítve a homlokrésznek lefoglaló kalapáccsal végzett be-235. ábra. Oroszlánfejes levéldísz 236. ábra. Indakehely 135 238. ábra Csigás levél
