Sárádi Kálmán: Művészi kovácsolás (Budapest, 1970)

V. Díszítőelemek

C) 160. ábra. Csigavonal szerkesztése fa—b) és alkalmazása (c) kötő és rögzítő elemet is alkalmazzuk. Igen változa­tos keresztmetszettel és kiképzéssel készülhet. A csiga lehet hegyes végződésű, tömören kovácsolt maggal, illetve gombbal, lehet még elágazó, kos­szarv alakú és stilizált alakzatú. A csigák melegen végzett hajlításához felhasznál­juk a hajlító üllőbetétet (161. ábra). Nagyobb csigák hajlításához tűzisatuba fogott villát és kézi hajlító­villát használunk (162. ábra). Nagyobb mennyiségben, azonos alakú és nagy­ságú csigák hajlítását laposvasból készült, satuba fo­gott csigaformán részben kézzel, részben pedig haj­lítóvillával hidegen vagy melegen végezzük (163. ábra). A csigaformát magasságban kihúzzuk, mi­által a hajlítandó rúdvas jól felfekszik. A hidegen való hajlításkor figyelembe kell venni a rugalmas alakváltozást, ezért a csigát ilyenkor sűrűbbre kell hajlítani. A csigadísz a román kor úgyszólván egyedural­kodó díszítménye. Ajtópántokon, ajtóvasalásokon önálló díszítésként fordulnak elő teljesen síkszerűen, olykor enyhén plasztikus formában, az ajtólapra szegezve. E motívumokat a francia kovácsoltvas mű­vészet remekeiben ma is megcsodáljuk. Többszörö­sen átcsavarodó csigavonal-kombinációból épül fel a lapos- és négyzetvasakból összeállított román rács is. A csigák belső végződése általában hegyes, a gó­tikában rozettaszem befejezéssel. Gömbvasból ké­szült csigák találhatók a német reneszánsz rácsokon, míg a román országok e korból származó alkotásain megjelenik az akantuszvéges dísz is. A reneszánsz korban még inkább síkban marad a levéldísz, a ba­rokk stílusban már térbelivé lendül, és kifejleszti az akantusz végződésű indadíszek gazdag változatait. A rokokó kagylómotívumainak díszítéseiben pedig a csigavonaldíszítés legszertelenebb formái jelennek meg (kosszarvas végződés). A csigadíszt a klasszi­cizmus gyakran használja rácsaiban, ezekre jellemző, hogy a kevés menettel készült végződésük egyszerű, sima, gombos megoldású. A copf hagyatékaként el­terjedt ennek a kornak kedvelt szalagdíszítése, az elszegletesedett csigavonalból keletkezett meander. A 164. ábra néhány hagyományos csigadíszválto­­zatot szemléltet. 8 Sárádi: Művészi kovácsolás 113

Next

/
Thumbnails
Contents