Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
— alkatrész- és szerelvény-előállító vállalatokkal, valamint — megfelelő szabványügyi és KGST, valamint bel- és külkereskedelmi szervekkel. A Főosztályon folyó fejlesztés menetében, ügyrendjében arra törekedtek, hogy a tudományos és ipari kapcsolatok révén beáramló tapasztalatok és követelmények egyre szélesebb körű figyelembevételével jussanak el korszerű műszaki konstrukciók létrehozásához. E követelmények értelemszerűen tartalmazzák a célkitűzések és az alkalmazás igényeinek összehangolását, a világszínvonal és a gazdaságosság kérdéseihez kapcsolódó összehasonlító adatokat és ezek elemzését. Műszereik eredményesen szerepeltek a különböző külföldi és hazai kiállításokon; csak a legjelentősebbeket említve az 1955. évi moszkvai kiállításon, az 1958. évi brüsszeli világkiállításon, az 1901-ben a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézetben rendezett kiállításon, az 1963. évi moszkvai KGST nukleáris műszerkiállításon. A KGST atomenergia békés célú felhasználására alakult állandó bizottságának létrehozása óta résztvesznek a nukleáris műszerekkel foglalkozó munkacsoport munkájában. Különböző kétoldalú megállapodások alapján több témában jelentős együttműködés alakult ki a baráti országokkal. A tudományos együttműködés formái között a különböző Szakmai szemináriumokon, konferenciákon való részvételtől, szakértői kapcsolatoktól kezdve egészen kétoldali tudományos együttműködés megoldásokig igen változatos lehetőségek adódnak. Az Elektronikus Főosztály tevékenysége az utóbbi évek során a következő fő területekre irányult: — sok csatornás analizátor-rendszerek, — nukleáris spektroszkópiai mérőrendszer, — nanosecundumos mérőrendszer fejlesztése, ill. mintagyártás, továbbá — a kísérleti gyártáshoz szükséges ellenőrző és válogató berendezések, valamint —- technikailag fejlett, ipari sorozatgyártásra alkalmas konstrukciók és technológiai eljárások kidolgozása. A kísérleti fizika és az alkalmazott nukleáris technika energiamérési problémái impulzusamplitúdó-elosztások és időelosztások mérésére vezethetők vissza. E feladatok elvégzésére fejlesztették ki az elmúlt években, s gyártják sorozatban a 128 csatornás elektroncsöves (ferritmagos tárolójú) analizátortípust (típusszám: NK-103), amely az amplitúdóanalizáló egység cseréjével (jNTK-202 típusszámú időanalizáló egységre) időanalizálásra is használható. A berendezés integrális nonlinearitása tipikusan i 0,25% (max. ű: 0,5%), frekvenciatúlterhelhetősége 1000%, amplitúdótúlterhelhetősége 5000%. Ezt az analizátortípust a baráti államok szakértői is megvizsgálták, és ennek alapján döntötte el a KGST illetékes állandó bizottsága, hogy e profillal Magyarország foglalkozzék. A nagyszámú hazai felhasználón kívül ma már számos ilyen berendezés jó eredménnyel üzemel a Dubnái Egyesített Atomkutató Intézetben, az LNK kutatóintézeteiben és folyamatban van más baráti országok intézetei részéről igényelt analizátorok szállítása is. Az anahzátorfejlesztési program keretében már megindult az építőkocka-elvén felépülő osztható tárolós 256, ill. 512 csatornás amplitúdó- és időanalizátor-család kísérleti sorozatgyártása. Fejlesztés alatt áll egy több ezer csatornás analizátortípus is. A fizikai kutatások egyre több olyan problémát vetnek fel, amelynek megoldása a nanosecundumos technika alkalmazását igényli (pl. gyors neutron spektroszkópia, gerjesztési élettartamok mérése stb.). Az ilyen jellegű vizsgálatokhoz szükséges mérőrendszer számos elemét fejlesztették ki. így kidolgozásra és gyártásra 53
