Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
kezdődött. Ekkor alakult meg Simonyi Károly vezetésével az Atomfizikai Osztály. Első feladata a gyorsít óberendezések építése volt. Hamarosan elkészült egy 1 MeV-os szabadtéri elektrongyorsító szalaggenerátor. 1954-ben készült el egy 800 KeY-os, majd 1956-ban egy 600 keV-os kaszkádgenerátor, és elkezdődött egy nyomás alatti szalaggenerátor tervezése. A gyorsítók építésével párhuzamosan kutatták a gyorsítók működésével kapcsolatban felmerült problémákat is. A magfizikai mérőműszerek fejlesztése 1954-ben kezdődött a szcintillációs részecskedetektorok, számlálóberendezések és gyorskoincidenciakörök tanulmányozásával. Az első magfizikai mérések az akkor rendelkezésre álló egyszerűbb mérőeszközökkel elvégezhető mérések voltak. így pl. (y, n) reakciók vizsgálata; y—y szögkorreláció vizsgálata. Az Osztályon belül a kísérleti munka mellett elméleti kutatások is folytak, így foglalkoztak az atommagok héjmodelljével, a magreakciók vizsgálatával, a gyenge kölcsönhatások kutatásával. 1958-ra a gyorsítóberendezések üzembiztos mérőeszközökké váltak, és az elektronikus ellátottság is megfelelő szintre emelkedett. A gyorsítókkal a (p, y), a (p, a) a (d, p, y), valamint az (n, p) és az (n, x) reakciók vizsgálata folyt. Az 1959-ben üzembe helyezett reaktorral a lassú neutronok befogását követő y-kaszkádokban fellépő szögkorrelációt vizsgálták és neutronspektroszkópiai mérések folytak. A paritás meg nem maradásával kapcsolatban világszerte megélénkült kutatásokhoz csatlakozott a ^-bomlásból származó elektronok polarizációjának mérése. A pozitron annihiláeiós sugárzása szögkorrelációjának, valamint az 500 keV energiájú elektronok kis szögű szóródásának vizsgálata a szilárd testfizikai, ill. atomfizikai kutatásokhoz járult hozzá. A jelenleg is folyó kutatások közül feltétlenül említést érdemel az, amely a magreakciók mechanizmusával, ezen belül is az ún. „stripping” reakciókkal foglalkozik. A deuteronok az atommagok közelében könnyen szétszakadnak protonra és neutronra. Ezek közül bármelyik beépülhet a magba és a másik részecske továbbrepül. A vizsgálatok arra az esetre vonatkoznak, amikor az atommag a neutront fogja be és proton lép ki. Fontos eredmény, hogy elméletileg és kísérletileg sikerült kimutatni: a protonok után kilépő gammasugárzás, ha a protonokhoz képest meghatározott szögben figyeljük meg, cirkulárisán polározott. Sikerült a polarizáció fokát az imént említett szög függvényében is megmérni. A magspektroszkópiával foglalkozó kutatócsoportok meghatározták többfajta atommag (pl. 48Ti, 62Xi, 36C1) gerjesztett állapotainak spinjét, megmérték a (n, y) reakciók után bizonyos atommagok esetében létrejöyő különböző izomerek keletkezésének hatáskeresztmetszetét, továbbá protonokkal bombázott könnyű magok segítségével, intenzitásmérésekből átmeneti valószínűségeket definiáltak. A 198Hg, 392Pt, 194Pt magokon végzett szögkorreláció-mérésből mágneses kölcsönhatások vizsgálata útján meghatározták három gerjesztett állapot mágneses nyomatékát. A nemrég felfedezett Mössbauer-effektus segítségével vas—ródium, vas—alumínium ötvözetekben tanulmányozzák a belső mágneses teret. A maghasadás fizikai mechanizmusát tanulmányozó csoport lényeges adatokat kapott a hasadás során emittált ún. prompt fotonok szögeloszlására és az emisszió időtartamára vonatkozóan. A Főosztály eredményei közé sorolandó, hogy munkatársai kifejlesztettek egy kisméretű neutrongenerátort aktivációs analízis céljaira. A III. Fizikai Főosztályhoz a Reaktorüzem, a Reaktorfizikai és -Technikai Laboratórium és egy főosztályi elektronikus csoport tartozik. 43
