Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
4. Ellenőrzés villamos berendezéseken: Vasúti vontató járművek villamos berendezéseinek, munkavezetéknek ellenőrző mérése. 5. Jármű szerkezete k futás közbeni megfigyelése: Olyan mozgó szerkezetek (futómű, szekrény felfüggesztés, erőátvitel stb.) megfigyelése ipari távolbalátó berendezéssel . amelyeket egy vagy több ember a szűk hely, vagy a megfigyelésre egyébként életveszélyes üzemi körülmények folytán más módon közvetlenül nem figyelhetne meg. A mérések nyersen feldolgozott adatai. A kocsit a MÁV Dunakeszi J. üzeme építette 1961. évben; súlya 45 tonna, engedélyezett legnagyobb sebessége 140 km/h. AKét forgóváza kéttengelyű, hegesztett keretű, csavarrugós csapágy- és himbarugózással. Az alváz és a szekrény váz együtthordó, hegesztett acélszerkezet. Teljes hossza ütközőkkel együtt: 23 740 mm. A kocsi önálló melegvíz-fűtésű, hideg- és melegvíz-szolgáltató berendezéssel rendelkezik. Kézifékes végelőtere mellett van a mérőterem, ahonnan oldalfolyosó vezet a kocsi többi részébe: a műhelyfülkébe és sötétkamrába, fürdő-, értékelő-, háló-, kísérő-, kazánfülkébe és a WC-be. A mérőterem bejáratánál van a mérést irányító hangosbeszélők hálózatának központja, magnetofonnal és URH adó—vevő berendezéssel. A hangosan beszélő berendezés segítségével állandó vezetékes kapcsolat tartható a mérőkocsi, a vontató mozdony és a vonatszerelvényben felállított megfigyelőhelyek személyzete között. A mérés lefolyása és a kiegészítő adatok magnetofonszalagon rögzíthetők. Az URH adó— vevő berendezéssel rádiótelefon kapcsolat létesíthető a mozgásban levő mérőkocsikról egy másik mozgó vonatszerelvénnyel és a pálya mentén telepített állandó szolgálati hellyel. A berendezés hatósugara a terepviszonyoktól függően 15—30 km. Bár nem tartozik szorosan véve könyvünk profiljához, mégis szólnunk kell az Intézetben végzett gazdaságtudományi kutatásokról, mivel ezek a munkának jelentős részét tették ki, külön osztályt is szerveztek erre a célra az Intézeten belül. Ennek az osztálynak a munkaterülete igen sokrétű: az egyes üzemrészek és munkafolyamatok, továbbá az egész vasútüzem gazdaságossági vizsgálatán, a vonatkozó elemező, metodikai és statisztikai munkán túlmenően a vasút sokrétű népgazdasági szintű gazdasági, fuvarjogi és díjszabási kapcsolatai is ide tartoznak, sőt — más kutatószervek hiányában —- több általános közlekedésgazdasági (közlekedéspolitikai) kérdéssel is foglalkoznia kellett. A vasúti szolgálati ágakat tekintve az Osztály feladatkörébe került a kereskedelmi szolgálat szinte valamennyi problémája, a többi üzemi (forgalmi és vontatási) ágak számos kérdése, az építő és gépészeti szolgálatok nem egy vonatkozása, valamint az egész vasútüzem gazdaságosságával foglalkozó üzemgazdasági szolgálat igen sok témája. E témának megfelelően foglalkoztak a vasúti kereskedelmi szolgálat üzemi munkájával, technológiájának vizsgálatával és fejlesztésével. Ennek során a darabárufuvarozás megjavítására a szállítótartályos forgalom fejlesztését javasolták. Ugyancsak az Osztály munkájához tartozott a vasúti belföldi és nemzetközi fuvarozás-szabályozással kapcsolatos kérdések tisztázása, az árudíjszabások továbbfejlesztése. Igen fontosak voltak azok a munkák, amelyek a vasúti fuvarozások gazdaságosságának fokozását célozták. Ezen a területen a legjelentősebbek azok a kutatások, amelyek a nem gazdaságos, ésszerűtlen fuvarozások feltárására, okainak elemzésére és a kiküszöbölésükre alkalmas módszereket keresték. De jelentős problémát okozott a nagyüzemi kocsitartózkodási idők csökkentési lehetőségeinek vizsgálata is. A Lenin Kohászati Művekben végzett vizsgálatok alapján javaslatokat is tettek a kocsitartózkodási idők csökkentésére. Ide tartoznak azok a kutatómunkák is, amelyek sajátos módszereket adnak a szállítások gazdaságosságának vizsgálatához, egyes, a gyakorlatban számottevő 27* 419
