Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
dombvidékre vonatkozólag az 1% helyszázalékos szórás értéke 28 dB-nek adódott (c^ = 28 dB). A számított és egyes helyeken mért értékek összehasonlítása az ellátott terület határát feltüntető térképről látható. A dombos vidékeken várható „árnyékos” helyekről, ahol a vétel gyenge, jó tájékoztatást nyújt a domborművű térképről pontszerű fényforrás megvilágítása alapján készített fényképfelvétel. Ezt a kiértékelési eljárást a Posta Kísérleti Intézet már több mint 10 éve alkalmazza a költséges, de valamivel pontosabb térképszelvénymódszer kiegészítéseképpen. A besugárzástervezés elvi kérdéseinek tisztázása és a kialakított módszer gyakorlati ellenőrzése után a Posta Tervező Iroda végezte el a tervezett magyar TV- adók várható besugárzási területeinek kiszámítását. Ennek eredménye szerint a meglevő és az 1965-ig üzembe helyezendő televízióadók az ország jelentős részét el fogják látni. Az árnyékolt helyek besugárzására törpeadók és frekvenciaáttevők alkalmazását tervezi a posta. E tervezési módszer figyelembevételével csoportosították át az URH- adók frekvenciáit a CGTR—OIRT országok közötti kölcsönös zavartatás minél kisebbre való csökkentése érdekében. Az Intézet egyik érdekesnek nevezhető munkája volt a pécsi TV-adó megoldása. Pécsett mozgalom indult meg, hogy az üzemen kívül helyezett budapesti 1 kW-os TV-adót Pécsett szereljék fel a budapesti 3 kW-os TV-adó műsorának vételére. A KPM tervében ez a feladat nem szerepelt, mert a szükséges előfeltételek (mikrohullámú összeköttetés, épületek, út, víz stb.) hiányoztak. Az MSZMP Baranya megyei Pártbizottsága előteremtette a pénzt, épületet, a feltételek jelentős részét, de nyitott kérdés maradt a képműsor közvetítése Budapestről. Mikrohullámú vagy URH-képátvitel rövid idő alatt nem volt megoldható, mert a szükséges berendezések Magyarországon nem álltak rendelkezésre. Ezért meg kellett vizsgálni azt a lehetőséget, hogy átmenetileg a budapesti TV-adást Pécsett az adóállomás közelében vevőkészülékkel veszik, és az így kapott képjelet az adóra rámodulálják („Müsorátlabdázás”). Ez igen bonyolult feladatnak ígérkezett, mert: a) Pécs már kívül esik a jó vételkörzeten (80 km), b) a pécsi adó a budapesti adóval szomszédos TV-frekvenciacsatornán működik, és így az erős helyi adás zavarja a közelben levő vevőkészülékeket, és esetleg lehetetlenné tenné a rendszer működését is. A PKI megoldotta a problémát az antennáknak egy kedvező irányú közeli szakadékban való elhelyezésével. A próbaadások már 1958. december hónapban megindultak és 1959. február 7-én az adót ünnepélyesen üzembe helyezték. Ezzel Pécs városán kívül Baranya megye, Somogy, Tolna és Bács-Kiskun megyék egy része is 25* 387 Mikrohullámok terjedési tulajdonságainak mérése
