Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
A mikrofon és a száj közötti távolság is befolyásolja a spektrumot. Ebből a szempontból a görbék nem egyeznek meg az üzemi viszonyokkal. Ez azonban csak 5000 Hz-nél nagyobb frekvenciák esetén módosítja a spektrumot, és maximálisan 0,4 X szigorítást jelenthet, ha a mikrofon a szájtól távolabb van. Kidolgoztak az Intézetben egy vivőfrekvenciás zajmérőt is. Ennek az a rendeltetése, hogy a tervező és az üzembe helyező mérnökök számára lehetővé tegye a 12—60 csatornás berendezésekkel beültetett, vagy ilyen berendezések üzemére kijelölt vonalakon a zajnak psophometrikus mérését csatornánként és szükség esetén a zajspektrum részletesebb elemzését. E mérési eredmény támogatást nyújt a 12—60 csatornás hálózatok tervezéséhez, mert egyrészt előre megbízható felvilágosítást ad az új vonalakon várható átvitel minőségéről, másrészt lehetővé teszi, hogy az adott vonal tényleges zajviszonyaihoz alkalmazkodjanak a 12 csatornás rendszer típusának (A, B,C vagy D) kiválasztásában, sőt adott esetben egyes csatornák különleges szintbeállításában is. A zajmérővel végzett mérések eredményei alapján elsősorban az a kérdés dönthető el, hogy valamely adott 3,1 kHz szélességű frekvenciasávban fellépő vonalzaj megengedhető-e az ugyanabban a sávban átviendő, 300—3400 Hz hangfrekvenciás átvitelt biztosító távbeszélő-csatorna üzeme szempontjából, vágj’ pedig a vonal zajvédelme érdekében további rendszabályok szükségesek. E mérések különleges esete, ha valamely légvezetéken azt vizsgálják, hogy a párhuzamos vezetékpáron működő 12 csatornás rendszer nem okoz-e megengedhetetlen mértékű érthető vagy érthetetlen áthallást. A szóban forgó mérések végrehajtása során a mérőkészülék a vonalán, a mérendő sávon belül érkező zaj feszültségeket a hangfrekvenciás sávba teszi át, éspedig azonos vagy fordított fekvésben aszerint, hogy a szándékolt vivőáramú üzemben a vonalon átvitt sávhoz képest az ún. virtuális vivőfrekvencia (ami 0 hangfrekvenciának felel meg) alsó vág}’ felső sávban helyezkedik-e el. A hangfrekvenciás sávba áttett zajfeszültség fogja lényegileg azt a feszültséget adni, amely a vonalzaj következtében a vivőfrekvenciás csatornán átvitt beszédáramkör hangfrekvenciás kimenetén sávonként fellép. Ez a feszültség jelenik meg a zajmérő készülék kimenetén. A vonal zajosságáról a CCITT ajánlásai szerint kiértékelhető kép kapható, ha a zajmérő készülék kimenő kapcsain fellépő zajfeszültséget psophométerrel mérik meg. A zajmérő kimenetén fellépő zajfeszültség indikálható még a beépített csővoltmérővel vagyr hangszóróval is. A zaj összetétele a mérőkészülék keskenysávú szűrőjének beiktatásával részletesebben is elemezhető, ill. közvetlen meghallgatás útján következtethetnek a zavar minőségére. Ez utóbbi módszer különösen akkor kerül előtérbe, ha a szomszédos vonalakon működő rendszerek között fellépő érthető áthallást vizsgálják. A zajmérő készülékkel nemcsak vonalon, de a vivőfrekvenciás berendezésen belül is végezhetők zajmérések. E célra a zajmérő bemenő impedanciája 600—150—75 Q-ra vágj’ ezekhez képest nagy bemenő ellenállásra kapcsolható át. A bemenő impedanciák a készüléket kábelzaj közvetlen mérésére is alkalmassá teszik. A zajmérő készülék mérési frekvenciatartománya 6 kHz-től 252 kHz-ig terjed. Ezt a sávot a készülék 5 lépésre is tudja bontani a CCITT szerinti 12 csatornás csoportnak megfelelően. A készülékben levő keskenysávú szűrő lehetővé teszi, hogy’ az egyes zaj frekvenciákat 20 Hz sávszélességgel analizálhassák. A gyakorlatban elkerülhetetlen légvezetékkábel-csatlakozásoknál elektromos reflexiók lépnek fel, amelyek a vivőfrekvenciás tartományban nehezen kiegyenlíthető csillapításingadozásokat és jelentős áthallásnövekedést okoznak. A kábeltípusok megválasztása során sokszor a hangfrekvenciás CCIF-előírások az irányadók. Nagyfrekvenciákon célszerűen alkalmazhatók különleges kapacitásszegény 25 Műszaki tudományos kutatások M.-on 385
