Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium intézetei
hefékezett kerékkel menet közben nem mérhető, azt sztatikus állapotban kell meghatározni. A fékezéskor keletkező kerékcsúszás mérésére a lengőkarra épített fogaskerékszekrényben elhelyezett négy különféle fogaskerék-kapcsolat által nyílik lehetőség. A rendelkezésre álló négy kihajtás elektromos jeladókkal az útjelek széles skálájának rögzítését teszi lehetővé. Az útjeleket és a fékezési erővel arányos jeleket felerősítés után hurkos oszcillográffal fényérzékeny papírra rögzítik. Az oszcillográf az időjelet automatikusan biztosítja, így a csúszás időbeni lefolyása meghatározható. A forgalom átlagos sebességének rohamos növekedésével időszerűvé válik a közlekedés biztonságát elősegítő tényezők tudományos elemzése és az eredmények alapján hathatós intézkedések megtétele. A gépjárműforgalom szempontjából fontos körülmény az esti látási viszonyok javítása. A kérdést egyrészt a jármű, másrészt pedig a közvilágítás oldaláról megközelítve vizsgálták meg. Az éjszakai látás élettani vizsgálata alapján megállapították a hatósági rendszabályokban a járművek világítóberendezéseire vonatkozó hiányosságokat, és javaslatot dolgoztak ki ezeknek, valamint az utcai világításnak megjavítására. Elemző vizsgálatokat végeztek a közúti balesetek alapvető okainak meghatározására, és négy év baleseti adatgyűjteményének feldolgozása alapján preventív intézkedéseket dolgoztak ki a közlekedés biztonságának növelésére. Javaslataik felölelték a j^edagógiai, propaganda, jogi rendészeti és más elhárító tevékenységek területét. Kutatást végeztek annak érdekében, hogy a közúti jelzések tökéletesítése révén adódó és a forgalomtechnikai oldalról feltárt lehetőségek is hatékonyan segítsék elő a közúti közlekedés biztonságát. Egységes balesetfelvételi rendszert dolgoztak ki, amelynek segítségével módszeresen értékelhető a forgalmi baleseti statisztika, elemezhetők a baleseti okok. Egyértelműen megállapítható javaslataik nyomán a balesetek számának relatív csökkenése. A gépkocsik zajosságának analízise alapján megállapították, hogy az egészségre káros zajok forrása a hatástalan kipufogórendszer és az alkalmatlan kialakítású hűtőventillátor. Mindkét esetben kielégítő eredményt adó új berendezést dolgoztak ki a hazai kocsitípusokra. Hatásos közreműködéssel segítették elő a kipufogógázok okozta rákveszély elhárítására irányuló országos kutatómunkát. Több éves munkát szenteltek a Közlekedési Múzeum dokumentációs és kiállítási anyagának előkészítésére, a gépjármű-közlekedés történelmi emlékeinek összegyűjtése, feldolgozása és kiegészítése kapcsán. A gépjárműtechnika fejlesztését célzó kutatásaik fő irányait a gépjármű-közlekedés mindenkor legsürgetőbb fejlesztési szükségletei szabták meg. így a hazai autógyártás irányt kereső időszakában a jármű- és traktorüzemben mélyreható vizsgálatokat végeztek a Diesel-motorok olyan depressziós szabályozási lehetőségeinek tisztázására, amelyek a szívócső depresszióján alapulnak. Depresszióval vezérelt és visszacsatolással korrigált szabályozót alakítottak ki, amelyet az új rendszerű Ganz-ATUKI és a Krá vita-féle adagolókhoz is felhasználtak. A gépjárművek fékezési problémáival kapcsolatban végzett kutatómunka egyik eredménye a fékbetét-anyagok minőségének objektív elbírálására alkalmas korszerű tudományos módszer kidolgozása. Ezzel lehetőség nyílt a hazai fékbetétek műszaki tulajdonságainak ellenőrzésére. Elemző vizsgálatokkal tisztázták néhány hazai gépkocsitípus fékberendezésének hiányosságait, és javaslatokat dolgoztak ki a helyes konstrukcióra. Értékes megállapításokra jutottak a nehéz gépjárművek kézifékproblémáinak megoldásában. 24 Műszaki tudományos kutatások M.-on 369
