Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei
betegek vizeletének vércukortartalma percek alatt meghatározható. Az Intézetben sikerült olyan penésztörzset izolálni, amellyel az antibiotikum-gyártásához hasonló fermentációs módszer szerint a külföldi készítményekkel vetekedő, nagy aktivitású preparátum állítható elő. Eljárást dolgoztak ki az Intézet munkatársai zsírsav-cukorészterek előállítására is. Noha a kutatási eredmények közgazdasági elemzése szerint ezeknek az anyagoknak a nagyüzemi gyártása a szükséges oldószer importja miatt jelen pillanatban még nem gazdaságos, vegyiparunk további fejlődésétől függően azonban használatuk a jövőben feltétlenül szóbajöhet. A zsírsav-cukorészterek egyrésze (pl. a sztearinsavas-szacharózészter) a margaringyártásban felhasználható, kitűnő emulgeálószernek bizonyult, mások jó mosó hatású anyagok. Az élelmiszeriparban műveleti kutatás ez ideig tulajdonképpen nem volt, így a kutatómunkát szinte az alapoknál kellett kezdeni. Maguk az élelmiszeripari berendezések és gépek is a megfelelő alapadatok, paraméterek ismerete nélkül, azok felhasználásának teljes mellőzésével készültek, és így már a prototípusok megtervezése körül is sok volt a bizonytalanság; az emiatt jelentkező hibák csak az elkészült darab bemérésekor voltak megszüntethetők. A hibákat már üzem közben állapították meg, ill. küszöbölték ki, s talán felesleges hangsúlyozni, hogy ez műszaki szempontból milyen problémákat jelentett, nem is szólva a kérdés gazdasági oldaláról. Ezért az Intézet munkatársai arra törekedtek, hogy az egyes gépek és berendezések méretezéséhez szükséges alapadatokat laboratóriumi méretű kísérletek alapján határozzák meg. Az Intézetnek mint központi intézetnek feladatát még hangsúlj'ozottabbá tette, hogy néhány berendezést az élelmiszeripar több ágazatában használtak. Indokolt és szükségszerű volt tehát, hogy ezeket az egyes speciális technológiáktól függetlenül készítsék olyan formában, hogy azok minden ágazatban felhasználhatók legyenek. Az említett kutatásokat az Intézetben modelleken végezték, a kísérletek eredményeit pedig dimenzionál-analízissel és a hasonlósági összefüggések feltárásával értékelték. Ilyen módszerrel végzett mérések előzték meg a táskás előréteges szűrő prototípusának elkészítését, ami már természeténél fogva gépgyári feladat, és ilyen mérések előzték meg a prototípus cukorgyári bevezetését. A modelleken végzett mérés a szárítóberendezések kapacitásának a meghatározására is igen jó megoldásnak bizonyult. Méréseket folytattak élelmiszeripari anyagok száradási körülményeinek a meghatározására hengerszárítón, s e mérési adatok alapján javaslatot tettek az iparnak ilyen készülékek alkalmazására, ill. üzemi paramétereinek beállítására. Ugyancsak modellkísérlettel, légáramos szárítási módszerek vizsgálatával jutottak el a tengericsíra szárítási paramétereinek meghatározásához. Kísérleteket végeztek hidrociklonnal is, ezek folyamán arra a megállapításra, jutottak, hogy a hidrociklonokban fellépő turbulencia az elválasztásban figyelemre méltó változásokat idéz elő. Éppen ezért e kísérleti munkák során a ciklon belsejében fellépő turbulencia csökkentésére törekedtek, s újabb megoldásokat alakítottak ki. Behatóan foglalkoztak a buborékok határfelületi jelenségeinek a vizsgálatával. E vizsgálatok alapján megállapíthatók azok az irányelvek, amelyek a fermentációs folyamatokban, valamint a szennyvíztisztításban a folyadék oxigénellátását biztosító berendezések optimális kialakításához szükségesek. A korszerű élelmiszeripar jellemzője, hogy egyre fokozódik a gépesítés és automatizálás iránti igény, mégpedig a nyersanyag átvételétől a késztermék tárolásáig mindenütt olyan műszereket igényel, amelyekkel az élelmiszerek állapota, összetétele és a környezeti tényezők (hőmérséklet, páratartalom stb.) objektívan értékelhetők. 332
