Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
Kezdjük az „Autodin” nevű új villamos gép ismertetésével. A technika legkülön bözőbb területein használtak eddig olyan egyenáramú generátorokat, amelyeknek az a célúk, hogy feszültségük vagy áramuk kézzel vagy önműködően bizonyos törvényszerűségeknek megfelelően szabályozható legyen. Az ilyen generátorokat részben segédgépekként használják más gépcsoportok szabályozására, részben pedig mint önálló áramforrásokat. Az utóbbiak fő alkalmazási területe Ward—Leonardkapcsolásban egyenáramú hajtómotorok táplálása. Nagyon fontosak a különleges egyenáramú generátorok az automatika különböző területein mint ún. erősítőgépek. A felsorolt generátoroknak legnagyobb hátránya, hogy külön hajtómotort igényelnek. Ezt a hajtómotort általában a háromfázisú hálózat táplálja, vagyis a villamos energiát a háromfázisú hálózattól az egyenáramú generátorig mechanikai energia közbeiktatásával viszik át, ami nagymértékben rontja az átvitel hatásfokát. Az ilyen motorgenerátor további nagy hátránya, hogy a rendszerint aszinkron hajtómotor a váltakozó áramú hálózatot aránylag nagy meddő teljesítménnyel terheli. Ezenkívül a hajtómotorból és generátorból álló gépcsoportnak, minthogy két gépről van szó, aránylag nagy a helyszükséglete és a súlya, főképpen, ha hirtelen teljesítménylökésre kell számítani. Az erősítőgépként felhasznált motorgenerátor felsorolt hátrányaihoz hozzájárul még sok más, az eddig használt erősítőgépek természetével kapcsolatos nehézség, ami nagyobb teljesítmények elérését akadályozza. Az „Autodin” nevű új villamos gép egyetlen elektromágneses rendszerben egyesíti a generátort a hajtómotorral, és így nemcsak az eddigieknél sokkal nagyobb teljesítményű erősítőgépként használható, hanem kiküszöböli a vezérelhető teljesítményt adó motorgenerátor hátrányait is. Abból, hogy a hajtómotort és a generátort egyetlen elektromágneses rendszerrel helyettesíti, következik, hogy a villamos energiát a háromfázisú hálózattól az egyenáramú áramkörig mechanikai energia közbeiktatása nélkül a motorgenerátorokénál sokkal jobb hatásfokkal viszi át. Ezenkívül kisebb a helyszükséglete és a súlya, mint a motorgenerátoré. A motorgenerátor aszinkron hajtómotorával ellentétben a váltakozó áramú hálózatot a meddő teljesítmény szempontjából nem terheli. Az autodin meddő árama ugyanis nem induktív, hanem üzemállapotától függő mértékben kapacitív, vagyis javítja a hálózat teljesítménytényezőjét. Ismeretes, hogy hasonló eredményt szinkrongépek esetén eddig ún. túlgerjesztés segítségével lehetett elérni, ami járulékos veszteségeket okozott és szükségessé tette a méretek növelését. Az autodin esetében azonban a terhelő egyenáramú jelenléte maga eredményezi — járulékos veszteségek és a méretek növelése nélkül — a kapacitív áramot. Az autodin mint visszacsatolt erősítőgép, képes valamely saját villamos jellemzőjét vagy más gépnek valamely villamos vagy nem villamos jellemzőjét tetszőleges referencia jellel ráadott törvényszerűség szerint önműködően szabályozni. A szabályozott, ill. beállított jellemzőt nagy pontossággal állandó értéken tartja, s ezt stabilan végzi. Stabilitását megtartja gyors változások alkalmával is; akár a váltakozó áramú hálózat, akár az autodin terhelése, akár a vezérlő referenciajel változik. Végül alkalmas az energiaátvitel irányának megfordítására is, pl. képes a rendes üzemben általa táplált hajtómotor rekuperációs fékezésére és ezzel teljesítmény szolgáltatására, villamos energiának a váltakozó áramú hálózatba való visszatáplálására. A felsorolt előnyös tulajdonságok miatt az autodin az automatizált ipar és közlekedés számos területén alkalmazható. Elsősorban egyenáramú motorok 30
