Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
Az Élelmezésügyi Minisztérium intézetei
tassa az üzemi tapasztalat fizikai és kémiai alapjait. A problémákat matematikailag igyekeztek megfogalmazni, az így kapott eredményeket kísérletekkel igazolni. Ezzel ellentétben a nyersanyagkutatásban rendszeres szabadföldi kísérleteket végeztek, és ezek alapján igyekeztek irányítani a cukorrépa-szelekciót, -művelést és -feldolgozást. Ez utóbbi kutatásoknak az volt a célja, hogy lehessen már az ipar nyersanyagára is hatni és tulajdonságait a feldolgozó üzem igényeihez alakítani, ill. ezeket a tulajdonságokat ismerve a feldolgozási technológiát továbbfejleszteni. Ezeknek az elveknek a figyelembevételével dolgozott alapításától kezdve az önálló Cukoripari Kutatóintézet, és természetesen ezek az elvek vezették továbbra is munkáját, amikor 19(54. január 1-ével a Kutatóintézet is az új ipari nagyvállalat, a Magyar Cukoripar egyik — továbbra is jelentős — részlege lett. Az Intézet ma már mintegy évi 2,3 millió forintot tud tudományos kutatásra költeni. Ez nem elégíti ugyan ki mindenben az igényeket, a legfontosabb kutatásokra azonban mégis elegendő, mert a kutatóintézet felszerelése kielégítő. Nézzük ezek után az Intézet néhány érdekesebb és fontosabb eredményét, talán először a cukorrépa tárolásával kapcsolatban. Noha az Intézetben már 1955-ben tisztázták a répaprizmákban lejátszódó fizikai és kémiai folyamatokat és a bekövetkező cukorbomlás mértékét, sőt ennek kapcsán nagy prizmák természetes szellőztetésével is kísérleteztek, az előirányzott növekvő cukortermelés a vizsgálatok új raf el vételét tette szükségessé. Az utóbbi három évben a Szovjetunióban és más országokban közzétett kísérletek és szerzett tapasztalatok alapján az Intézet megkezdte a nagy prizmákba rakott répa mesterséges szellőztetésének és különféle takaróanyagok alkalmasságának összehasonlító üzemi vizsgálatát. A kikísérletezett PVC takaróanyag tekintetében a kísérleti eredmények egyértelműek, s az iparban való nagyarányú alkalmazásuk folyamatban van (1963-ban a tartósan tárolandó répamennyiség egy harmadát takarták). A vizsgálatok azonban még tovább folynak. E kutatások keretében folytatják két év óta a szántóföldi tárolás közbeni cukor- és gyökérsúlyveszteségek összehasonlító kísérleti vizsgálatát. Ami a cukorrépa technológiai tulajdonságait illeti, e komplex kutatási feladat megoldásában az Intézet több új eredményt ért el. Az évek során változó intenzitással vizsgálták egyes specifikus termelési tényezők befolyását a répa technológiai tulajdonságaira. Tisztázták az optimális növényállomány kérdését, kísérleteket végeztek annak megállapítására, hogy a meszezés, valamint a műtrágyázás hogyan hat a cukorrépa technológiai tulajdonságaira és a termőképességre; tisztázták a talaj pH-értéke és a répa cukortartalma közötti összefüggés optimumát. A korszerű módszerekkel értékelt eredmények szerint a műtrágyázás az esetek kb. 50%-ában járt termésemelkedéssel, de a répaminőség javítása műtrágyázással rendszeresen nem biztosítható. Az általában termesztett hazai és külföldi, egyre fokozódó jelentőségű poliploid répafajták technológiai tulajdonságait és teljesítőképességét rendszeres és különleges összehasonlító kísérletekkel az Intézet alapítása óta évről-évre vizsgálták. Az eddigi eredmények közül nagy jelentőségű és objektívan igazolt felismerés, hogy a magyar nemesítésű poliploid répák 8 éves periódus átlagában kb. 8%-kal nagyobb teljesítményt nyújtottak, mint a diploidok (külföldiek is), továbbá hogy a mechanikus keveréses módszerrel elszaporított poliploid fajták tulajdonságai nem maradnak el a szisztematikus elszaporítású magvakból termesztettekéihez képest, ami jelentős gazdasági megtakarítást eredményezhet. Ebben a kérdésben az Intézet az Országos Távlati Tudományos Terv keretében a sopronhorpácsi Növénytermelési Kutatóintézettel működik együtt. 310
