Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
kádakat le kell fedni. A mosóberendezéseknek feszültségmentesen kell futniitk. Az utolsó víztelenítő préselésnek erélyesnek kell lennie. A mosógépsor után a festékvándorlási jelenségek kiküszöbölésére célszerű légszárítót, tehát hotfluet vagy rámát felállítani. A kialakítandó új folyamatos pamutfestő berendezések termotex egységgel kombinált fulárból és ezekkel összeépített, teljesen folyamatos tekercselő gőzölőkből állanak majd. A jelenlegi megoldásban a termotex egységgel kombinált futárokat dzsiggerekkel kombinálják és a már üzemesített eljárások egyelőre félfolyamatosak. El fog tűnni a folyamatos festés bevezetésével a ..partikénti” egyenlőtlenség,, tehát nagy árutételek hosszirányú egyenletes színkiesése nagy valószínűséggel minden esetben biztosítható lesz. A dzsiggerfestéshez képest átlagosan jobb átfestés is várható. ♦ A színek pontos beállítása nagyobb gondosságot fog igényelni, mint a szakaszos eljárásokban, mivel utánkorrigálásra gyakorlatilag nincs lehetőség. Kiterjedt és nagy jelentőségű volt az a vizsgálat, amelynek során a gyapjúszövetek termális tiúajdonságainak és légáteresztő képességének összefüggését vizsgálták a nyersanyag-összetétellel és a szövetszerkezettel. E kérdéssel kapcsolatban választ akartak kapni arra, hogy a szövetek termális tulajdonságait és a légátereszt ést milyen tényezők befolyásolják, és hogy ezek hatása milyen jellegű és milyen mértékű. Ennek érdekében vizsgálták a nyersanyag-összetétel és szövetszerkezet jellemzőinek szerepét. Megállapították, hogy a szövetek termális ttüajdonságainak kialakításában döntő szerepe van a szövet térfogatában levő levegő és szálasanyag térfogatának, elrendeződésének, vagyis a pórusok méretének, számának és eloszlásának, végső fokon annak, hogy a levegő a pórusokban milyen mértékben van bezárva, ill. milyen mozgáslehetőségei vannak. A pórusjellemzők egyszerű módszerekkel nem határozhatók meg. Ezért ezek szerepével részletesebben még nem foglalkoztak. A szövet szálasanyag—levegőtérfogatának meghatározása nem okoz nehézséget. Ezért megvizsgálták azt, hogy az ezekkel összefüggő szövetszerkezeti jellemzők milyen mértékben befolyásolták a szövet termális tulajdonságait. A vizsgálatok alapján a következők állapíthatók meg: A nyersanyag-összetétel befolyása csak kismérvű és csak olyan mértékben hat, amilyen mértékben befolyásolja a szövetszerkezet hőátadás szempontjából fontos jellemzőit. A szövetszerkezet jellemzői közül a legnagyobb szerepe a termális tulajdonságok kialakításában a szövet vastagságának és a légréteg vastagságának van. E két jellemző és a hőáteresztési tényező között statiszikailag bizonyított összefüggéseket kaptak, amelyek lehetővé teszik, hogy 95°0 statisztikai biztonság esetén kb. — 8°0 eltéréssel meg tudják határozni a hőáteresztési tényező várható értékét a szövet vastagságának vagy a légréteg vastagságának ismeretében. A termális tulajdonságokat bizonyítottan befolyásolja még a szövet porozitása és térfogatsúlya. Az összefüggés e jellemzők és a hőáteresztési tényezők között nem annyira szoros, mint a szövetvastagság és a légrétegvastagság esetén. A szövet légáteresztő képességét elvileg a következő tényezők befolyásolják: Szövet hőáteresztő képességét vizsgáló készülék
