Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
Felvételkor két egymástól független úton kerülnek a jelek a szalagra, egyrészt a detektorból, másrészt az időlapból. A külön-külön rögzített jelek a lejátszás alkalmával kettős feladatnak megfelelően két különálló úton jutnak vissza a műszerbe. Az időlapból származó jelek segítségével választják ki az előre meghatározott csatornát, egy számláló pedig megszámolja a detektorból ugyanabba a csatornába jutó beütések számát. A kiolvasás nem törli a tárolt információt (nem destruktív). Az Intézetben kidolgozott műszerek — cikkünkben ezeknek csak egy részét ismertettük — természetesen nemcsak az Intézetben, hanem más helyeken is jól használhatók. Ezért egy-egy példányt vagy a dokumentációt több ízben átadtak a Gamma Optikai Műveknek, ill. a KÖJAL-nak. Az előbbivel egyébként a szcintillátorok ipari bevezetése céljából az Intézet állandó kapcsolatot tart. Ez is mutatja, hogy noha az Intézet elsősorban alapkutatásokkal foglalkozik, mégis szoros kapcsolatban van az iparral. Egyébként a nátrium-jodid kristályok felbontóképességének növelésére vonatkozó eredményeket is átvette az ipar, persze a szabadalmaztatási eljárás után. Vannak azután olyan témák is, amelyeknél az alapkutatásban elért eredmények hasznosításához az Intézet további segítséget igényel. így pl. a már ismertetett, ,,A'hasadási termékek visszatartása humuszon” c. témában elért eredmények alkalmazása a közepes aktivitású atomipari szennyvizek tisztításának megvalósítására megoldhatónak látszik. A laboratóriumi kísérletek —- amint már említettük — sikerrel jártak, de az ipari arányú megvalósításához olyan jelentős további fejlesztő munkára volna szükség, amely már túllépi egy alapkutatásokkal foglalkozó Intézet kereteit. E néhány példával azt szerettük volna érzékeltetni, hogy az MTA Atommagkutató Intézetének munkája nemcsak elméleti eredményeket hoz, hanem sok esetben gyakorlatilag is hasznosítható. Az Intézet eredményeinek egyébként igen kedvező a nemzetközi viszhangja is. Bizonyítja ezt, hogy csak a magspektroszkópiában elért eredmények külföldi publikációiról, ill. az azokra jelentkező reflektálásokról érdemes volt külön előadást tartani. Az Intézet munkatársai eredményeikről a magyar és a külföldi szakirodalomban gyakran beszámolnak, irodalmi tevékenységük igen jelentős. Ennek bizonyítására megemlítjük, hogy pl. az előbb említett tárgykörből 19G3. év végéig mintegy 50 publikáció jelent meg. Valamelyest ehhez a tárgyhoz tartozik, hogy az Intézetben tizenöt bölcsész - doktori értekezés készült, s igen figyelemre méltó, hogy az Intézet munkatársai közül az Intézetben elért eredmények alapján nyolcán érték el a kandidátusi fokozatot. Az eredményes munka bizonyítéka, hogy Szaluy Sándor professzor Kossuthdíján kívül négyen kaptak Bródy Imre-díjat, ketten az Akadémiai jutalom harmadik fokozatát, s ugyancsak ketten az MTA Elnökének jutalmát. Az Intézet távlati tervei szorosan kapcsolódnak az eddigi kutatásokhoz. Lényegében ezeket kívánják folytatni, és az Intézet által vágott új csapásokat kívánják tovább szélesíteni. Az alapítás óta eltelt időszakban megerősödött az Intézet kutatógárdája, felszerelésüket állandóan korszerűsítik, és így minden lehetőség megvan arra, hogy az MTA Atommagkutató Intézete az elméleti tudományos munka fontos központjává váljék. 27
