Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
optimális présdiagram. Az Intézet által javasolt présdiagram a kutatás során legjobb eredményeket adó paraméterek alapján készült. A forgácslapgyártás technológiájának továbbfejlesztése területén a forgácsalakiság hatását vizsgálták a kész lapok fiziko-meehanikai tulajdonságaira keménylombos fafajok felhasználása esetén. A kutatás eredményei szerint az alakisági tényező lombos fafajokra is hat. hasonlóan a fenyővel kapcsolatban tapasztaltakhoz. A forgácshossz növelése azonban kisebb mértékben javítja a kész lapok szilárdságát, mint a fenyő esetében. E kutatás lehetővé teszi a forgácsgyártás technológiai feltételeinek pontosabb meghatározását, valamint lehetőséget nyújt a lombos fafajok szélesebb körű felhasználására. Foglalkozott a Kutatóintézet a különféle forgácslap-terítési (méretre alakítás) módszerek összehasonlító vizsgálatával is, mivel a terítés művelete rendkívül nagy mértékben befolyásolja a késztermékek homogenitását. Ez a kutatás meghatározta azokat a műszaki paramétereket, amelyeket a terítőberendezések megválasztása és üzemeltetése során be kell tartani a minőségi forgácslapgyártás érdekében. Ebben a feladatban Gulyás Kiss Ernő tud. munkatárs kiemelkedő teljesítményt ért el. A kutatások kiterjedtek a gyártásközi mi n őségellen őrzésre is, éspedig a szárítógépből kilépő forgács nedvességtartalmának folyamatos mérésére, a keverőgépbe adagolt forgács súlyának mérésére és a felhasznált kötőanyag mérésére, ill. szabályozására. A komplex mérő és szabályozó berendezés azért jelentős, mert ehnéleti alapja teljesen újszerű. Sikerült ui. a faanyagnak mint heterogén dielektrikumnak nedvességtartalma, térfogatsúlya és dielektromos állandója között olyan kapcsolatot találni, amely konkrét matematikai formulában is kifejezhető, és ez faipari vonatkozásban jelentős új eredménynek minősíthető. Ebben a munkában Dr. Husi:a László tud. munkatárs jelentős eredményt ért el. A forgácslapok egyes tulajdonságainak javítása végett ezekben az években a víztaszító képesség növelésével foglalkoztak. Ezt háromféle emulzióval végezték (paraffin—sztearin, petrolátum—sztearin és paraffin—viasz). Az elért eredmények szerint a paraffin—sztearin alapú emulzióval kezelt forgácslapok dagadása páratelt légtérben 20—30°o-kal kisebb, mint a kezeletlen lapoké. Fontos szerepe van a hidrofób hatás tekintetében a térfogatsúlynak, mivel 500 kp m3 térfogatsúlyon felül a hidrofób hatás a térfogatsúllyal egyenes arányban javul. Vizsgálták különféle gombaölő szerek hatását is a forgácslapok tartósságára, és a legmegfelelőbbnek a nátrium-szihko-fhioritot találták, amely már 0,6%-os töménységben is a természetes faanyagot mintegy 5—0-szor ellenállóbbá teszi. Új alapanyagok felhasználásával kapcsolatban az eperfa, az éger, a platán és az akác szövetanalízisét és mikromorfológiai jellemzőinek meghatározását végezték el. E vizsgálatok alapján az éger és platán farostlemezipari, továbbá valamennyi vizsgált fafaj forgácslapipari és lemezipari felhasználása javasolható. Külön foglalkoztak a pozdorja-alapanyag tájegységenkénti vizsgálatával is. A mikroszkópos vizsgálatok szerint a rosthosszúság és a kész lapok szilárdsági tulajdonságai egyenes arányban állnak egymással, tehát törekedni kell minél hosszabb rostú növényfajták termesztésére. Ebben a feladatban Dr. Filó Zoltán tud. főmunkatárs figyelemre méltó eredményt ért el. A farost lemez és forgácslap felhasználási területének kiszélesítésére végzett kutatások célja elsősorban az volt, hogy elősegítsék az építőipari felhasználás kibontakozását. Vizsgálták a belső ajtókat, padlóburkolatokat, padlóaljzatokat, födémelemeket és falburkolatokat. Különböző szerkezeteket alakítottak ki forgácslapok és farost lemezek minél nagyobb arányú felhasználásával. A vizsgálatok összehasonlító is* 275
