Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Könnyűipari Minisztérium intézetei
gyapjú hosszának kb. 1/4—1/3-át kitevő szőrhegyben pedig 2,5%. A gyapjú festketősége a formaldehidtartalom növekedésével fokozatosan csökken. Gyakorlatilag a pannofixált gyapjú az összes színezéktípussal szemben csökkent affinitást mutat. Ha pl. alacsony hőmérsékleten jól felhúzó, savas, piros színezék oldatába kezeletlen és pannofixált juhszőrmét teszünk, színezés után a kezeletlen szőrme piros színű, a pannofixált szőrme szőrtövei rózsaszínűek, a szőrhegyek viszont gyakorlatilag eredeti színüket tartják meg. Az Ursolos (aromás aminokkal végzett) színezés esetén a különbségek nem ilyen nagy mértékűek, de a pannofixált szőrhegyek itt is minden esetben világosabbra színeződnek, mint a szőrtövek. Ezért, ha ugyanazt a színt akarják a szőrhegyeken elérni, utólagos kenőfestés szükséges. Különösen nehéz a fekete szín elérése pannofixált szőrméken. A sorvasztófürdő megfelelő élesítésével a pannofixált szőrmék festékfelvétele növelhető ugyan, de a lúgos kezelés következtében a készáru minősége lényegesen romlik. Az eljárás megjavítására az Intézet munkatársai növelték a színezékfürdő hőmérsékletét, bár hangsúlyozták, hogy ez csak abban az esetben hozhat eredményt, ha meg tudják akadályozni a színezékképzők oxidálását a fürdőben. Az Ursol-színezós esetén képződő oxidációs termékek diszperzitásfokának növelésével a pannofixált gyapjú ugyancsak több színezéket képes felvenni. A színezékfürdőbe adagolt ammónia nagymértékben növeü a képződő színezék diszperzitásfokát. Az ammónia túlzott mértékű adagolása azonban ugyancsak káros, mert ebben az esetben a gyapjúban kötött krómsav a színezékképzővel való reagálása előtt kromátként a fürdőbe megy. A krómcsökkenés a szőrtőben — annak ellenére, hogy a lével közvetlenül nem érintkezik — nagyobb mérvű, aminek a lazább szerkezet okozta nagyobb diffúziósebesség az oka. Az ammónia a hatásával a színezék diszperzitásfokának növelésétől függetlenül is növeli a pannofix színezésének egyenletességét. A színezék diffúzióját a gyapjúban a színezékmolekula nagysága is befolyásolja. A kisebb molekulák a pannofixált gyapjúba is könnyen behatolnak, ezért pl. a kismolekulájú krómsav a pannofixált gyapjút is rövid idő alatt teljes keresztmetszetében átjárja. Az Ursol-színezésnél a színezékbázis oxidálása folyamán a képződő termékek molekuláinak méretei egyre inkább megnőnek, és így bediffundálási lehetőségük is csökken. A színezék behatolása azáltal segíthető elő, hogy a színezékképző bázist két fokozatban oxidálják. Először a kismolekulájú, nagyobb diffúziósebessógű színezékképző bázist engedik a szőr belsejébe diffundálni, ahol a gyapjúhoz kötött hatértékű króm által oxidálódik. Miután a hatértékű króm teljes mennyiségében háromértékűvé redukálódott, második fokozatként az eddig is szokásos hidrogénperoxid adagolása következik. A hidrogén-peroxid az oldatban levő, még oxidálatlan színezékbázisokat színezékké alakítja át. A H202 utólagos adagolása egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy a színezékfürdőben a már említett hőmérséklet-emelést megvalósítsák. Ez esetben oxidálószer mindaddig nem került a fürdőbe, amíg a hatértékű króm háromértékűvé nem redukálódott és így a színezékképződés súlypontilag a szőr belsejében megy végbe. A nem oxidálódott és a gyapjúról kismértékben lehidrolizált króm által oxidált színezékképző anyagok kis molekulasúlyúak lévén, ugyancsak a szőr belsejébe tudnak diffundálni. Az ezután adagolt H202 által termelt nagyobb molekulasúlyú oxidációs termék már hátrány nélkül alkothat a szőr külső rétegében záróréteget. A szőrmeiparban nem ismeretlen, hogy — különösen erős koronaszőröket tartalmazó szőrmék színezésekor — a szükséges hidrogén-peroxidot a színezés megkezdése után 10—30 perc múlva adagolják. 271
