Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei

Az Intézet legfontosabb kutatási témái négy főfeladat körébe tartoznak, de néhány további főfeladatból is van bizonyos számú témájuk. A vaskohászat körébe vágó feladatok részben a hazai ércek jobb előkészítését és felhasználását hivatottak elősegíteni. A legjelentősebb ezek közül előreláthatóan a timföldgyártás melléktermékének, a vörösiszapnak feldolgozása, minthogy ennek a terméknek a mennyisége a timföldgyártás küszöbön álló fejlődése folytán néhány év múlva meg fog sokszorozódni. Az acéljellegű vasötvözetek előállítási módszereinek tökéletesítése a korszerű lehetőségek megteremtésével a másik nagy feladatcsoport. Ide tartozik a vákuum­ban való olvasztás, a fogyóelektródos olvasztás, valamint a reakcióképes salak alatti olvasztás módszereivel — kényes célokra — gázokban és nemfémes zárványokban, továbbá a minőséget rontó szennyező elemekben szegény termékek előállítása. A szerkezeti acél fajták továbbfejlesztése a szilárdság növelése irányában halad: evvel a szerkezetek súlya csökkenthető és a vasszükséglet is mérsékelhető. Az e téren már elért eredményekre támaszkodva a már használatban levőknél nagyobb folyási határú, gyengén ötvözött, hegeszthető acélfajta kifejlesztése a következő évek feladata. Az acélfajták képlékenyalakításával (hengerlésével, kovácsolásával, hidegalakításával) foglalkozó osztály a következő években — kifejlesztése után —­­tovább dolgozik kutatási feladatain, amilyenek a szabályozott véghőmérséklettel való hengerlés, az alakítószerszámok tartósságának fokozása, az alakítógépek teljesít­ményének fokozása stb. A vaskohászat nyersanyagainak, féltermékeinek és készgyártmányainak mecha­nikai, fizikai és kémiai vizsgálatával foglalkozó kutató feladatai lényegében a vizs­gálati módszerek korszerűsítése, ezek megbízhatóbbá, és ha lehet, gyorsabbá tétele. A Vegyészeti Osztály a korszerű, elsősorban a műszeres elemzési módszerek kidol­gozásával foglalkozik. A komplexometriás és entalpiametriás, valamint a színkép­elemzési módszereknek egyre szélesebb körű alkalmazása az üzemi laboratóriumok­nak ugyanúgy segítséget nyújt, mint az Intézet korszerű gázmeghatározó és zárvány­­izoláló berendezésein az üzemek számára végzett vizsgálatok. Az Öntödei Osztály feladata a vasöntvények gyártásának tökéletesítése, gaz­daságosabbá tétele, s a szerszámgépöntvények pontosságának fokozása, a selejtokok kiküszöbölése. A Hegesztési Osztály a szerkezeti acél fajták hegeszthetőségének definiálásával és vizsgálatával, számos különleges acélfajta hegesztési technológiájá­nak kialakításával, hegesztett szerkezeti elemek terhelhetőségének problémáival fog foglalkozni. A Különleges Anyagok Osztálya tovább folytatja az eddigi háromirányú tevé­kenységét. Az egyik irány az ún. finomkohászat, főként a híradástechnikában szük­séges különleges tulajdonságú, sokszor rendkívül tiszta fémötvözetek gyártásának és feldolgozásának módszereivel foglalkozik, az ilyen anyagtól megkívánt tulajdon­ságoknak, pl. a mágneses permeabilitásnak javítása céljából. A másik irány az oxid­­mágnesek gyártástechnológiájának fejlesztése. A ferritekkel jelentékeny mennyiségű drága importfémet, elsősorban nikkelt és kobaltot takarítunk meg. Többféle mágne­sesen lágy és mágnesesen kemény ferritfajtát már eredményesen gyártanak: a már gyártott fajták minőségének javítása és a felhasználó ipar kívánata új minőségek hazai gyártásának előkészítése a következő évek feladatai között is szerepel. A har­madik irány az oxidkerámiai anyagból készült szerszámok kutatása: az Intézet ilyen irányú munkája már a múlt években megközelítette a nemzetközi élvonalat. A szerszámok gyártása és felhasználása a kutatómunkával sajnálatos módon nem tudott lépést tartani: a következő években ezt a hiányosságot remélhetően sikerül felszámolnunk. 263

Next

/
Thumbnails
Contents