Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
fúrt elektródos porlasztásos eljárással vizsgálták. A salakminták összetételét szintetikus összehasonlító oldatokkal készült kiértékelőgörbék alapján határozták meg. Hat alkotó (Si02, FeO, MgO, MnO, AL,03, CaO) elemzési ideje a gyorseljárással kb. •40 perc. Vasércek elemzésére ugyanezt alkalmazták, megfelelő összehasonlító oldatokkal. A bárium-szulfát-tartalmú érceket lúgos redukciós feltárással vitték oldatba. A salakelemzési eljárást acélból izolált zárványok elemzésére is módosították. A kis mennyiségű zárványt 50—60-szoros mennyiségű lúggal tárták fel, és megfelelő összehasonlító oldatok segítségével elemezték. Megvizsgálták a meghatározási módszerek pontossági viszonyait, valamint az elemzés során számításba vehető zavaró hatások szerepét és kiküszöbölését is. Az utolsó évtized során a komplexometriás módszerek egyre tágabb teret hódítanak a kohászati laboratóriumokban. Az acélművi és nagyolvasztói laboratóriumokban a komplexometriás módszereket legkiterjedtebben az érc- és kőzetelemzésnél használják. Ezeknek a módszereknek a segítségével az elemzési idők nagymértékben csökkenthetők. Acél- és nyersvas komponenseinek elemzésére ma még csak szórványosan alkalmaznak komplexometriás módszereket. Ennek oka az, hogy csaknem valamennyi fém reagál komplexonnal, és ma még nincsenek olyan szelektív maszkírozószerek, amelyek lehetővé tennék, hogy több alkotó mellett egy-egy komponenst szelektíven meghatározzanak. így komplexometriás módszereket acél, nyersvas és öntöttvas esetében csak akkor tudnak sikerrel alkalmazni, ha a meghatározott zavaró komponenseket előzőleg eltávolítják. Ilyen módon pl. higanykatódos elektrolízis után modifikált öntöttvas Ca- és Mg-tartalma komplexometriás módszerrel igen pontos an meghatározható. Meghatározható az acélok Al-tartalma is komplexometriás titrálással, ha a zavaró elemeket higanykatódon eltávolítják. Az Intézetben tehát elemzési eljárásokat dolgoztak ki, a ferromangán Mn-, ferrobór B-, ferrovanádiiun V-, kalciumszilícium Ca-tartalmának meghatározására. A közölt eljárások pontosság tekintetében teljesen megegyeznek az eddig használt módszerekkel, előnyük viszont, hogy lényegesen gyorsabbak. A Vegyészeti Osztály munkája rendkívül sokrétű, hiszen sok vitás probléma megoldását is elő kell segíteni. Ezek közül érdemes megemlíteni, hogy az Intézet szakvéleménye dönt az exportált anyagok minőségével kapcsolatos vitákban. Az összes munka nagyságrendjét jellemzi, hogy számítások szerint az Osztályon kidolgozott módszerekkel évenként 1 millió alkotót határoznak meg az országban. Az Intézet Képlékenyalakítási Osztályát csak egy évtizeddel az Intézet alapítása után hívták létre 1961-ben, s így csak 1962-ben kezdődött el az Osztály kutatótevékenysége. Az elmúlt két esztendőben munkába vett kutatási témákat — a saját kísérleti eszközök hiányossága miatt — jórészt úgy választotta ki az Osztály, hogy a kísérletek magukban a kohászati üzemekben, a témával összefüggő mechanikai, metallográfiai, vegyi anyagvizsgálatok és természetesen a kutatás előkészítése, az eredmények feldolgozása és értékelése pedig a Kutatóintézetben legyenek elvégezhetők. Nézzünk néhányat az ez ideig kidolgozott vagy munkába vett fontosabb témák közül. A Lenin Kohászati Művek kívánságára kidolgozták és az üzemben a helyi körülményekhez alkalmazkodva ki is próbálták az erősen ötvözött KOR 5 jelű ausztenites rozsdaálló acéltuskók előhengerlésének gyártástechnológiáját. Az ilyen minőségű öntött tuskókat ez ideig csak kovácsolással nyújtották ki. A hengerlési kísérletek teljes mértékben kielégítő eredménnyel végződtek, és az üzem számvetése szerint az új munkamódszer a korábbi kovácsoló technológia költségeihez képest 6800 Ft/t megtakarítást jelent. 261
