Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
ténylegesen megfelel-e a rendelkezésre álló rajzoknak. Ellenőrizték az energiafogyasztást annak megállapítására, hogy ennek nagysága a kemence korszerűtlen volta következtében vagy technológiai körülményektől függően alakult-e ki. A Technológiai Osztály foglalkozik a hengerműi kemencék korszerűsítésével is. A hengermííi tolókemencékben a vas oxidálódása következtében az anyag 2—3%-a tönkremegy. Ez egyetlen közepes méretű tolókemencében 20 millió forint kárt okoz évente. A Technológiai Osztály teljesen újszerű működésű tolókemencét dolgozott ki. A kemence modelljét a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat 1963 májusában Londonban kiállította, s a kemence szabadalma iránt angol, német, osztrák és indiai cégek érdeklődnek. A reveszegény izzításra alkalmas tolókemence védőgázként tökéletlenül elégetett földgázt használ, és így nem szükséges külön védőgáz-előállító berendezés. A kemence igen nagy teljesítményű, hatásfoka az ismert összes hasonló működésű tolókemencék hatásfokánál nagyobb. Az első ipari méretű kemencét 1965 elején az LKM-ben helyezik üzembe. 1962-ben kezdték meg a reveszegény izzításra alkalmas kovácskemencék kifejlesztését. A kifejlesztett kemence városigáz- vágj" földgáztüzelés esetén úgy üzemel, hogy a darabok felületén 1300 C°-ra melegítve 0.1 mm-nél vékonyabb reve keletkezik. Ezzel a reve mennyisége az eredeti érték 10—-20%-ára csökken. A kemence fajlagos energiafogyasztása 700—900 000 kcal/t és a hasznos hatásfok jobb. mint 25%. Ezzel a kemence bármelyik njmgati gyártmányú reveszegény kamrás kovácskemencénél jobb hatásfokúnak bizonyul. Gyakran előfordul, hogy az üzemben tüzelési célra csak olaj van. Az olaj felhasználása hátrányos egyes technológiai műveletekhez, pl. mészégetéshez, revementes izzításhoz, tűzállóanyagipart an stb. Ezért a Technológiai Osztály olyan gázosító berendezéseket fejlesztett ki, amelyek képesek fűtőolajból 1000—1500 kcal/NnV fűtőértékű gázt előállítani. A gázosítókat közvetlenül a kemencékre kell szerelni. A keletkezett gáz koromtartalma 50—100 g/Nm3. A gázosítóban korom, előírás szerinti üzem esetén nem rakódik le. Az Égővizsgáló Üzem 1964-ben hozzákezdett, hogy olajégő-sorozatot fejlesszen ki a ventillációs levegőporlasztáshoz. Ezek a nagy tömegben használt égőfajták 1965-ben készülnek el, és a z első olyan hazailag kifejlesztett, sorozatban gyártott olajégők lesznek, amelyeket teljesen korszerű automatikával és segédberendezésekkel szerelnek fel. Megindultak a kísérletek kohógáz eltüzelésére alkalmas égők kutatására is. A Tüzeléstechnikai Kutatóintézet az Április 4. Gépgyárral szoros együttműködésben dolgozik a hazai tüzelőberendezés-gyártás megindításáért. Ez nemcsak a jelenleg importált külföldi égőket teszi feleslegessé — amelyekért évente átlagosan 500 000 dollárt fizetünk —, hanem lehetőséget ad tüzelőberendezések exportálására is. A Technológiai Osztály 1960 óta dolgozik olyan szerkezet kialakításán, amely növeli a sugárzásos hőátadást az ipari kemencék munkaterében, javítja a kemence kapacitását és hatásfokát. A kitűzött célt úgy érték el, hogy a kemencék oldalfalát és boltozatát különleges téglából építették, amelynek oldalába csatornákat sajtoltak. Az ilyen falazatban a téglák összerakása útján m2-enként több ezer vékony csatorna keletkezik. A füstgáz a csatornákon áthaladva felmelegíti a sugárzófalat, és ezzel megnöveli a hőátadást falsugárzás útján. Már 1962-ben 1,5 m2 fenékterületű sugárzófalú kamráskemencét helyeztek üzembe a Magyar Acélárugyárban. 1962-ben 1 m2 fenékterületű kemencét fejlesztettek ki. Ezt a VKV gyártotta le és 1963-ban a Budapesti Ipari Vásáron kiállí244
