Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
A hidraulikus vezérlés kialakítása során elsősorban a vezérlőelemek megtervezése és tipizálása volt az Intézet feladata. Az Intézetben kidolgozott 31,5 cmkp, 1,25 és 5 mkp nyomatékú hidromotorok különféle hajtások céljaira alkalmazhatók, így pl. másológépek, programvezéreit szerszámgépek végrehajtó berendezésére. A fokozatmentesen változtatható fordulatszámú (3,3 és 10 kW teljesítményű folyadékmotor a beállított fordulatszámtól függetlenül állandó teljesítményt ad le és egyszerűen programozható. A másolóeszterga orsószekrényének helyettesítésére alkalmas. Elkészült egy 10 és egv 40 1/min teljesítményű változtatható folyadékhozamú önszívó szivattyú, a normál és nagy pontosságú szerszámgépek hidraulikus mellék- és főhajtásai részére. Említést érdemel a hidraulikus nyomásrelé, amely biztonsági és vezérlőelemként egyaránt használható. Kialakították a hidraulikus tehermentesítő szelepeket, 16, 40 és 100 1/min névleges folyadékmennyiségre, valamint 100 kp/cm2 nyomásra. A szelep feladata, hogy két szivattyúval táplált rendszerekben a fogyasztástól függően az egyik szivattyút szabad visszafolyásra, ill. a rendszerre kapcsolja. Elkészült az Intézetben két dugattyús önszívó szivattyú is, amelyek nagy és állandó teljesítményű, fokozatmentes főhajtások, valamint nagy pontosságú gépek hidraulikus irányításának és erőátvitelének táplálására alkalmasak. Ezek különösen ott használhatók, ahol a veszteséges irányítórendszerek a nagy hőképződés miatt nem alkalmazhatók. Tervtanulmányt készítettek a legjobban megfelelő tömítési fajták konstrukcióiról és anyagainak vizsgálatáról is. Megvannak már az ANK-10 jelű hidraulikus nyomatékkulcs kivitelezési rajzai is. A hidraulikus vezérlések típuspaneljeire, dl. az irányváltó tolattyúkra országos szabványjavaslatot dolgoztak ki. Egyébként az Intézetben alakították ki a tolattyúmágnes-sorozatot is. E témakörön belül kell megemlékeznünk a transzduktoros hajtásról is, amelyet a Villamosipari Kutatóintézettel közösen dolgoztak ki. Ennek során egy kör- és furatköszörűgépen alkalmazható távhajtó berendezést készítettek fokozat nélküli fordulatszám-szabályozással. Elkészült az automat'kus váltású főhajtóművek tartós terhelését biztosító fékberendezés is, amely három egységből áll, és egységenként 60 mkp nyomaték fékezésére alkalmas. A fékezhető maximális teljesítmény 20 kW. A villamos motorok fordulatszámának elektroncsöves vezérlésére azért volt szükség, hogy ezzel megvalósuljon a köszörűgépek tárgyforgató orsójának hajtására alkalmas fokozat nélküli, változtatható fordulatszámú villamos hajtás. Az elkészült motor bármely beállított fordulatszámnál lökésmentesen indítható és a bekapcsolás után 60 másodperccel üzem képes. A kutatási-fejlesztési munkák harmadik fő témakörébe a szerszámgépeket kiegészítő automatizáló berendezések tartoznak. Különösen részletesen foglalkozott az Intézet az egyetemes csúcsesztergák gépesítő és automatizáló berendezéseivel. A szerszámgépek felszerelése gyorsan működő készülékekkel, gépesítő (mechanizáló) és automatizáló berendezésekkel lehetőséget nyújt a mellékidők jelentős csökkentésére, a termelékenység növelésére. A gépesítő (mechanizáló) szerkezetek megkönnyítik, esetleg teljesen kiküszöbölik a gépkezelő fizikai munkáját. Pl. esztergákon a kézi szorításéi tokmányok helyett pneumatikus vagy hidraulikus befogók alkalmazása megkönnyíti a munkadarabok befogását. Az automatizálás mint a mechanizálás magasabb formája olyan szerkezetek alkalmazása, amelyek mentesítik a dolgozót azonos műveletek többszöri megismétésétől. A megmunkálást automatizáló berendezésekkel az általános rendeltetésű szerszámgép félautomatává alakítható át. Ha ezt kiegészítjük a megmunkálásra kerülő alkatrészek automatikus adagolásával, akkor a gép már automataként működik. A Szsrszímgépfejbsztő Intézetben és az esztergagépeket gyártó iparági válla
