Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
Az előbbiekben képet igyekeztünk adni az Intézet gyártmányfejlesztési eredményeiről. Mindezt természetesen csak megfelelő, s bizonyos központi programok körül csoportosuló céltudatos fejlesztési munkával lehetett elérni. A különböző alapvető fontossági! kérdéscsoportok közül elsőként a szerszámgépek pontosságával kapcsolatos kutatásokat emeljük ki. Az esztergák és köszörűgépek geometriai és megmunkáló pontossága összefüggéseinek vizsgálatára az Intézetben egy analitikus geometriai módszert dolgoztak ki, s erre vonatkozóan tervtanulmány készült, valamint összeállították a műveletekre vonatkozó összefüggések nomogramjait. A tervtanulmány tartalmazza az esztergák elemző merevségi vizsgálatainak módszerét és eszközeit, a gépek merevségi mérlegeit, és a pontosság fokozása végett vizsgálja azt is, hogy a deformációk milyen mértékben hatnak a pontatlanságra. Egy másik tanulmányban a csúcsesztergák pontatlanságát okozó tényezőket igyekeznek összefoglalni, egy harmadikban pedig felsorolják a szerszámgépek hődeformációját előidéző hőforrásokat, vizsgálják a hődeformációk hatását és a kiküszöbölés lehetőségeit. A pontossági gépekkel kapcsolatban az Intézetben gyártástechnológiai vizsgálatok is folytak, így a forgácsolás után visszamaradó belső feszültségekkel, ill. a feszültségcsökkentő eljárások hatásosságával kapcsolatban meghatározták az eszterga, a finomfúró- és marószerszámok okozta megmunkálási hibát, s javaslat készült a finommegmunkálás technológiájának fejlesztésére is. A szerszámgépektől mind nagyobb mértékben megkövetelt pontosság és termelékenység növelése végett különböző mérőberendezéseket fejlesztettek ki. így elkészült a nagy pontosságú helyzetmérő berendezés kísérleti példánya, amely 250 mm hosszon 0,01 mm pontossággal mér. Egy másik, több mérőhelyes berendezés egyidejűleg négy méretváltozást érzékel, és jelrögzítővel összekapcsolva összetett mérésekre is alkalmas. Ennek a berendezésnek a tranzisztoros változata is elkészült. Megoldották a helyzet- és méretérzékelővel ellátott szerszámgépek szán- vagy asztalhelyzetének számjegyes formájú kijelzésére alkalmas digitális helyzetjelző berendezéssel kapcsolatos problémákat is. Meg kell említeni az aktív mérőkészülékek elkészítését és üzemeltetését is a KKU/a-250 palástköszörűgéphez 25 mm-nél kisebb furatok mérésére, kidolgozták továbbá a KCH-63 csúcs nélküli köszörűgéphez a munkadarabon való mérés után a vezérlésre alkalmas jelek felhasználásával a gép technológiai adatainak változtatását. Ezenkívül tervtanulmányt készítettek igen pontos mérőberendezés kifejlesztésére nagyobb távolságok méréséhez. A terv szerint a mérési pontosság 250 mm hosszon 0,01 mm lesz, a legnagyobb mérési hossz 1000 mm. Epítőszekrény-elv alapján kidolgozták 0 fajta aktív mérőberendezés elektonikáját, az egyszerűbb és bonyolultabb mérési feladatok elvégzéséhez. Előtanulmányt készítettek az esztergára alkalmazható érintkezős rendszerű aktív mérőberendezésekre. Lyukköszörűgépeknél felhasználható, 10—25 mm mérőkapacitású furatletapintó berendezést alakítottak ki, amelyet a KL-25 jelű furatköszörűgéphez kívánnak felhasználni, hogy ezzel a gépet méretről vezérelt automatává tudják kiképezni. Asztalra szerelhető, síkköszörűgépekhez alkalmazható mérőfej kísérleti példányát készítették el, amelynek kipróbálása folyamatban van. A fizikai mennyiségek (erő, nyomás, elmozdulás stb.) igen pontos mérésére alkalmas mérőfejek előtervét készítették el furatletapintó nyomásmérő, gyűrűs erőmérő, induktív erőmérő, komparátor, differenciál-manométer és gyorsmérő berendezésekre. Tervtanulmánvt készítettek a munkadarabok érintés nélküli letapintására szolgáló méretátalakítókra, amelyek a pneumatikus megoldások előnyeivel rendelkeznek és a jelvétel, továbbá a jelképzés egyszerűbben megoldható, működésük függetlenített a levegőhálózattól. 226 '
