Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
másrészt sem a polóniummal, sem a borral nem lép kémiai reakcióba. A magfolyamatoknak megfelelően kilépő neutronokat a félgömb középpontjától 13 cm-re levő, 310 torr nyomású BCl3-gőzzel töltött lassú neutron számláló mérte a csatlakozó RC-erősítő, ill. tiratronos számláló-fokozat segítségével. Hasonló vizsgálatokat végeztek a 23Na (oc, p) 26Mg magrekació gerjesztési függvényére vonatkozólag is. A Po a-részecskéivel NaCl céltárgyat bombázva, mérték a y-sugárzás intenzitását mint a bombázó a-energia függvényét. Négy rezonanciát találtak: Ea = 5,275; 5,220; 5,165 és 5,130 (±0,015) MeV laboratóriumi a-energiánál, ezek az 27A1 atomnak E+ = 14,589; 14,542; 14,495 és 14,465 (±0,013) MeV-es energiaállapotainak felelnek meg. A mért y-spektrum arra utal, hogy a sugárzás a 23Na (a, p) 25Mg reakció következménye. Fundamentális atommagkutatás céljaira a debreceni Atommagkutató Intézetben építettek egy precíziós mérésekre alkalmas expanziós ködkamrát. A ködkamrák konstrukciója többnyire a megoldandó különleges probléma természetétől függ. A cél az volt, hogy olyan ködkamrát építsenek, amely nemcsak egy speciális feladat megoldására alkalmas, hanem a fundamentális atommagkutatás széles területén — kivéve a kozmikus sugárzással kapcsolatos vizsgálatokat — felhasználható legyen. Az ilyen célra épült ködkamra munkaterében a gáznyomásnak lehetőleg széles intervallumban változtathatónak kell lennie. Az Intézetben épített ködkamra membrándugattyús, térfogatexpanziós típusú: A dugattyú 2 mm vastag, 250 mm átmérőjű bronzkorong, amelynek mindkét oldalán gumibevonat van. A dugattyú vezetését és vízszintes síkban való tartását egy —- a membránhoz középen mereven rögzített — rúd teszi lehetővé. A dugattyút pneumatikusan mozgatják, a dugattyú alatt összenyomott levegő zárt, evakuált edénybe áramlik, így 760 tormái kisebb nyomás esetén is lehet expandáltatni a munkateret. A kamra érzékeny térfogatát 280 mm átmérőjű és 50 mm magas üveghenger, az elektromos tisztítótér gyűrűelektródjai, valamint az üvegfedőlap és a dugattyú határozzák meg. A fedőlap 20 mm vastag, csiszolt belga tükörüvegből készült, ezen keresztül fényképezik a pályanyomokat. A sötét hátteret és a kondenzáns folyadékkeveréket a dugattyú felületére öntött, feketére festett zselatinréteg biztosítja. A kamra örvénycsökkentő szűrőlap nélkül is örvénymentesen működik, ezért a kamrában nincsen porforrás. Lassú expanziókra a gyors expanzió után nincsen szükség, csupán összerakás után kell egyszer letisztítani. A kamra automatikus vezérlésének megoldásában az egyszerűségre és megbízhatóságra törekedtek, ezért pneumatikus és elektromechanikus rendszert terveztek, amely az eddigi tapasztalatok szerint jól bevált. A 6He izotóp /3-bomlásának Wi/.son-kamrával való megvizsgálására a neutrino visszalökő hatásának kimutatása végett szintén megindult a mimka az Intézetben. A 6He tulajdonságai igen kedvezőek magvisszalökési kísérlet elvégzésére, mivel csak elektron- és neutrino-emisszió lép fel y-sugárzás nélkül. A /3-spektrum formája megengedett típusú, a ^-részek maximális energiája 3,5 MeV. A 6He monoatomos gáz, ezért a visszalökött mag szögkorrelációjában nem kapnak torzítást a molekulakötési effektus miatt. A visszalökött mag tömege kicsiny, a maximális visszalökési energia nagy, közel 1405 eV. 6He —» 6Li ± e- ± v ± 3,5 MeV. A IfV/sott-kamra alkalmazása pedig lehetővé tette a neutrino visszalökő hatásának megfigyelését közvetlenül az egyes atomi folyamatokban. A kísérletet kisnyomású hidrogénnel töltött, automatikusan működő W ilsonkamrában végezték el. A 6He izotópot a 9Be (n, a) 6He reakcióban állították elő, 19
