Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
így hármas feladatot kellett megoldaniuk. Ki kellett alakítani a mérési módszereket, meg kellett építeni a nagyfrekvenciás mérőberendezéseket, és el kellett végezni az Egyesült Izzó tranzisztorfejlesztését előmozdító nagyfrekvenciás vizsgálatokat. Saját építésű műszereikkel elérték a 200 MHz frekvenciás határt, külföldi műszerekkel pedig 500 MHz-ig mértek. Különös figyelmet szenteltek az elektronikus, félvezető elemek megbízhatósági kérdéseinek is, mert az iparág fejlesztéséhen szereplő híradástechnikai nagyberendezésekben, telefontechnikai vagy automatikai berendezésekben csak megbízható tranzisztorok használhatók. Ezzel összefüggően kiderítették, hogy az ötvözött tranzisztorok tönkremenetelének egyik oka a bázisszélesség inhomogenitása. Ebből a felismerésből kiindulva kidolgoztak egy olyan módszert, amely három egyszeri! elektromos mérés alapján egy fontos jellemzőt, az átmenetek átlagos és minimális távolságának egymáshoz való viszonyát hivatott megállapítani. Ezt az eljárást gyorsan bevezették az érdekelt üzemekben, jól bevált a külföldi tranzisztoroknál is, a tapasztalatok pedig hozzájárultak ahhoz, hogy e tekintetben az adott időpontban a japán tranzisztoroknál jobbat tudtak előállítani. Az elért eredményeknek erős nemzetközi visszhangja volt. A jövőben a kutatásokat ebből a szempontból kiterjesztik a drift-tranzisztorokra. Kapacitásuk nagy részét fordítják a megbízhatóságnak a tranzisztorok élettartama folyamán mutatkozó esetleges változására. Ennek a megfigyelésére tartós égető berendezéseket építettek. Kidolgozták az eredmények értékelésének jól használható módszerét, felhasználva az elektroncsövek tartós égetése során szerzett értékelési ismereteiket. Az Egyesült Izzóval közösen folytatott vizsgálatoknak kettős célja volt: egyrészt megállapítani a valóban szükséges megbízhatósági követelményeket, másrészt megtalálni az ezeket megvalósító technológiai eljárásokat. Egyidejűleg néhány igényesebb alkalmazástechnikai feladatot is megoldottak a, nagyberendezések és az automatizálás körében, mert hiszen a tranzisztor mint kapcsolási eszköz nagyot fejlődött néhány év alatt. Részt vettek a BHG átviteltechnikai berendezései tranzisztorizálási feladatainak megoldásában, vizsgálták a Szerszámgépfejlesztési Intézet megbízásából a szerszámgépek elektronikus vezérlésének problémáit, vizsgálták tranzisztorok automatikus központokban kapcsolóelemként való alkalmazásának lehetőségeit. Magyarországon a híradástechnikai passzív alkatrészek kutatásának sem a felszabadulás előtt, sem közvetlenül a felszabadulás után, 1953-ig nem volt szervezett, önálló szellemi bázisa. Az Intézetnek megalakulása óta egyik fő feladata a híradástechnika passzív alapvető alkatrészeinek kutatása lett azzal a célkitűzéssel, hogy ezt a viszonylag elmaradt területet korszerűsítse, az alkatrészkutatást tudományos színvonalon elindítsa, az alkatrészek minőségét javítsa, és a választékot a világ-188 Tranzisztor paramétermérő a 25 MHz-es Y paiaméterek meghatározása
