Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
fénycsőgyújtó minőségét megjavítani. A kutatási munkák eredménye részben üzemileg megvalósult, részben tovább kísérleteznek a továbbfejlesztéssel, és igyekeznek a szabadalmi oltalmat is megszerezni. E munkák folytán a hazai ködfénykisüléses fénycsőgyújtók elérték a világszínvonalat. A további haladás feltétele, hogy a hőkésleltet éses elvet valamennyi hazai gyújtótípusnál alkalmazzák. Erre a lehetőséget az Egyesült Izzóval való együttműködés már megteremtette. A kutatómunka eredményeit számos publikációban, valamint hazai és nemzetközi előadásban ismertették. Említésre méltó eredmény volt az utcavilágításra használható fénycsőtípus kidolgozása, ami az Egyesült Izzó eredményes közreműködése révén lehetővé tette a fénycsöves utcavilágítás széles körű elterjedését hazánkban is. Jelenleg a fénycső fizikai tulajdonságainak kutatása terén a katódok javításával foglalkoznak, hogy a fénycsövek élettartamát tovább növeljék, továbbá, hogy fokozzák a fénycső fényhasznosítását is. Ugyanakkor foglalkoznak a fénycső hosszegységére eső fajlagos teljesítmény növelésével is, ami a fénycsöveknek a higanygőzlámpával való versenye szempontjából jelentős. Megvizsgálták az Intézetben, hogy az elektrohunineszcencia világításmechanizmusának megismerése alapján a félvezető-fényforrásokat hogyan hasznosíthatják. A munkát 1953-ban a szilícium-karbid (SIC) tanulmányozásával kezdték meg. 1954-ben már 3—I lumen TV fényhasznosítású rézzel aktivált cink-szulfiddal zöld színben világító lapokat tudtak előállítani. A kutatás két főrészre oszlott: alap- és technológiai kutatásra. Az alapkutatás során 1953- és 1954-ben a szilícium-karbid világítását, a későbbi években főleg a cink-szulfidét vizsgálták. Az e témakörben elért eredményeket kb. 20 — javarészt nemzetközi szintű — közleményben publikálták. Vizsgálták többek között a hőmérséklet—fényerő—szín—áram—feszültség összefüggést szilíciumkarbidon. Bizonyítékokat szereztek arra nézve,hogy „junctionmechanizmus” az edcüg tárgyalt Losziev és Destriau effektussal összekötve mindkét esetben fennáll. Vizsgálataik alapján az elektrolumineszcens eszközök fejlesztési irányaira újabb támpontokat nyertek. Az eredményeket külföldön széles körben elismerik, a Szovjetunióban,. Angliában, USA-ban, Németországban idézik. Támogatta az Intézet az időközben megalakult Műszaki Fizikai Kutatóintézetben az elektrolumineszcens kutatás megindulását és nem kis része volt abban, hogy említett kutatóintézet az alapkutatást 1962-ben már teljes egészében átvehette. A technológiai kutatásban 1954 óta cink-szulfid-típusú anyagok felhasználásával foglalkoztak, és szeives kötőanyagú elektrolumineszcens világítólapok gyártástechnológiáját dolgozták ki. E világítólapok felületi fényessége eléri a nemzetközi színvonalat. Több új szabadalmat jelentettek be. Vizsgálták a különböző kötőanyagú cellák villamos és fénytani tulajdonságait, az öregedési hatásokat. Konstrukciós kísérleteket folytattak. E kísérletek eredményeképpen a használat közbeni fényáramromlás okait tisztázták, és így fokozatosan javították a cellák tulajdonságait. Az Intézet anyagvizsgáló laboratóriumában a kutatómunka szeivezésének az az alapelve, hogy a célul kitűzött vákuumtechnikai és híradástechnikai termékek, technológiák, mérési eljárások kidolgozását a szükséges összes tényezők megteremtésével kell lehetővé tenni. Ezen az osztályon viszont az itt folyó munka természetének megfelelően úgy szervezik a munkát, hogy a témák nem a vákuumvagv a híradástechnikai terméktételek, hanem az anyagvizsgálati tudományágak, műszerek közé csoportosulnak. Ez a szervezési forma biztosítja a különleges, drága, 181
