Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
A tokozott berendezésekben a készülékek külső behatások ellen védettebbek, a kezelési hibák ellen pedig tökéletes reteszelések védenek. így a tokozott berendezés üzembiztossága nagyobb, kevésbé szakképzett személyzet is kezelheti. A tokozott berendezések életbiztonság, balesetelhárítás szempontjából előnyösebbek a nyitott cellás berendezéseknél. Az előbbi általános jellegű előnyökön kívül a tokozott berendezések még fokozottabb előnyöket nyújtanak a következő esetekben: — a kapcsolóberendezés elhelyezésére gyakran nem lehet a fogyasztó közelében lezárható külön helyiségről gondoskodni (pl. műhelycsarnokban, szivattyúházakban stb.); a kapcsolóberendezést már meglevő helyiségben kell elhelyezni; a kapcsolóberendezés létesítésére rövid idő áll rendelkezésre; elavult kapcsolóberendezések helyett újat kell létesíteni; a helyszükséglet kérdése különösen fontos, tehát a helyszükséglet csökkentésével fokozott gazdasági előnyök érhetők el; a létesítményen belül (pl. nagy ipartelepen) sok kisebb, nagy területen elszórtan elhelyezett kapcsolóberendezésre van szükség, és így a kezelőszemélyzet beállítása költséges és nehéz; a kapcsolóberendezést ideiglenes jelleggel kell létesíteni számolva azzal, hogy azt később más helyen is fel kell majd használni; a bővíthetőség követelménye különösen fontos, ill. előre látható, hogy a berendezést folyamatosan, változó körülményeknek megfelelően gyakran kell bővíteni. Az előbbiekben feltüntetett előnyük következtében a tokozott kapcsolóberendezések létesítési költsége az épített cellás berendezésekéhez képest mintegy 5— 15%-kal kisebb. Végül szóljunk néhány szót arról, hogy az Intézet fejlesztette ki és hozta létre Petőfibányán az első hazai bánvadiszpécser-rendszert. Maga a berendezés négy részből áll: a világító jelzőtáblából, a kábelhálózatból, a regisztráló műszerből és a telefonközpontból. Ami a világító jelzőtáblákat illeti, a bányabeli és a külszíni jelzések részére külön-külön jelzőtábla készült, telefontechnikai elemekből, amelyeket a Telefongyár a vasúti irányítóberendezésekben is alkalmaz. A bányabeli jelzések a jelzőtábla előlapjára térképszerűen rajzolt vázlat megfelelő helyein jelennek meg. Megjelenik a fejtési ikerfrontok jobb oldali és bal oldali kaparószalagjának járása vagy állása, tehát ikerfrontonként két jelzés. A fejtésből kifutó szállítószalag-rendszer sorba kapcsolt szalagmotorjai úgy vannak reteszelve, hogy csak együtt járhatnak, tehát a kiszállító szalagrendszer üzemére egy jelzés elegendő. így ikerfrontonként három jelzés — három érpár — szükséges. A jelzést — legegyszerűbb módon — a szállítószalagok motorkapcsolójának segédérintkezője adja; a ,,be” vagy ,,ki” állapotot zöld vagy piros lámpa jelzi a világító táblán. A külszíni jelzőtáblán a kívánt jelzések, mint „az erőműhöz szállító kötélpálya üzemben van”, a transzformátorház primer, szekunder stb. feszültségei hasonló zöld és piros lámpa jelzésekkel jelennek meg. A regisztráló műszert hatpont-író mintaműszerből alakították ki. Mivel a jelző áramkör és a telefon-áramkörök közös kábelben való vezetésének lehetősége ellenőrzést igényelt, korszerű négyes sodrású kábeleket alkalmaztak. Végül telefonközpontként a Beloiannisz gyár által gyártott diszpécserközpontokat alkalmazták. Az Intézet eredményeit jól dokumentálják a különböző kiadványok, valamint az intézeti munka alapján írt könyvek. Kiterjedtek voltak az Intézet külföldi kapcsolatai is, a szoros feladatköréhez tartozó néhány fontos nemzetközi és hazai szervezetben való részvétel. Hangsúlyozni szeretnénk azonban azt is, hogy az Intézet egyik legfontosabb munkája magának az Intézetnek a továbbfejlesztése volt, hiszen a 176
