Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

A Nehézipari Minisztérium intézetei

Az így előállított furán-karbonsav észtereit oldószerként és a műanyagiparban lágyítóként alkalmazzák. A vegyület közbenső termék jellegű és számos szerves kémiai vegyület előállítására alkalmas. A furán a legkülönbözőbb szerves kémiai szintézisek alapanyaga, s külföldön elsősorban tetrahidrofurán előállítására használ­ják. A gyógyszeriparban az atropin- és a novatropin-gyártás alapanyaga. Az alapvegyületek mellett természetesen más származékokkal kapcsolatban is végeztek kutatásokat, így pl. foglalkoztak furfurolalkohol előállításával. Ugyan­akkor tüzetesen vizsgálták ezeknek a vegyületeknek a kémiáját, igyekeztek feltárni a további szintézislehetőségeket és megke­resni a hasznosítás módját. Az így kapott eredmények egy részét a gyakorlatban be is vezették, más részük az Intézet jelentés­anyagában várja, hogy a vegyipar fejlődé­sével használatba vétele aktuálissá váljék. A kezdeti időszakra esik a HCH nö­vényvédő szer technológiájának kidolgo­zása is (Kálmán Tivadar, Mi gray Ernőd), amelynek nagyüzemi gyártása a Hungária Vegyiművekben folyik. Ez a téma az Inté­zet kutatói részére azért is érdekes volt, mert a HCH-gyártás kidolgozása egyrészt fotokémiai kérdések vizsgálatát jelentette, másrészt jellegükben egymáshoz igen közel eső vegyületek elkülönítését, ezek közül a hatóanyagnak dúsítását is igényelte, amivel az Intézet kutatóinak felkészültsége is gaz­dagodott. A feladat az volt, hogy a gyári HCH-készítménvek y-izomer tartalmát az eddigi 10%-nál nagyobbra növeljék, mivel a HCH izomerjei közül a y-izomer a hatá­sos módosulat. A kísérletek során megál­lapították (Lévai László), hogy a hőmér­séklethatárok betartása az egyedül lénye­ges, és a legkedvezőbb hőmérsékleti intervallum 30—40 C°. Megállapították azt is, hogy a gyártás biztonságát a y-százalék szempontjából javítja a hígítás, vagyis a benzol fokozatos bevitele a reakciótérbe. Ez egyben azt is jelenti, hogy meg kell valósítani a folyamatos gyártást. De bizonyították a kísérletek azt is, hogy a y-kép­­ződés nem egyensúlyreakció, továbbá hogy a levegőt a rendszerből ki kell zárni, s hogy az irodalomban ajánlott y-katalizátorok a y-izomer növekedését számbavehető módon nem befolyásolják. A nagyüzemi kísérletek során megállapították, hogy a HCH-gyártás során a y-tartalom kétszeresre növelhető, ami azonos benzol- és klór­­fogyasztást feltételezve, az üzemekben 70—100%-os kapacitásnövekedést jelentett. A kutatás másik része a gamma kinyerése, ill. dúsítása volt HCH-féltermékek­­ből. Ennek során megállapították, hogy az üzemi HCH-termékekben a y-tartalom legkönnyebben kloroformmal dúsítható, de dúsítószerül felhasználható etilalkohol, valamint 3%-os benzinkeverék. A kloroformos eljárással 35—40, az alkoholos eljárás­sal 20—24% y-tartalmú dúsítvány állítható elő. Persze a mezőgazdaság kemizálása nemcsak a HCH növényvédő szer technológiá - jának kidolgozását jelentette, hanem segítséget kellett nyújtani a vegyszeres gyom - irtáshoz, a termények tárolás köbeni védelméhez is. Az ilyen célokat szolgáló Nyomás alatti reakciók laboratóriuma 158

Next

/
Thumbnails
Contents