Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
A végtermék 20°0 nitrogént és 20°0 foszfor-pentoxidot tartalmaz. Az előállított műtrágya nemcsak kettős tápanyagtartalma révén, hanem fizikai adottságainál fogva is felülmúlja a pétisót. Az eljárást laboratóriumi kísérletek után napi 2 t kapacitású kísérleti üzemben is teljes sikerrel próbálták ki. Az előbbiekben leírt nifosz-típusú műtrágyák mellett sikerrel próbálták ki az Intézet kísérleti üzemében az amofosz-típusú műtrágya előállítását. Ezt a kaprolaktámgyártás hulladékaként keletkező ammónium-szulfát-oldatból állítják elő úgv, hogy a salétromsavas foszfátfeltárás után a felesleges kalcium-nitrátot nem hűtéssel, hanem ammónium-szulfát hozzáadásával távolítják el. Az így nyert műtrágya 20% nitrogént és 12—13% foszfor-pentoxidot tartalmaz. Az Intézetben kidolgozott kettős műtrágya gyártási eljárást eddig üzemileg nem valósították meg, de a III. ötéves terv iparfejlesztési programjának kidolgozása során előtérbe került. A korszerű állattenyésztésben már nemcsak a szénhidrát- és fehérjeellátásról gondoskodnak, hanem egyre inkább figyelembe veszik az állatok kalcium- és foszforszükségletét is. Mivel pedig a ma rendelkezésre álló takarmányokban ezek nincsenek meg az intenzív állattenyésztéshez szükséges mennyiségben, a hiányt kalcium- és foszforvegvületekkel pótolják. A Nehézvegyipari Kutatóintézetben a takarmányfoszfát gyártására új, szabadalommal is védett eljárást dolgoztak ki, amelynek alapján ma már évi 10001 takarmányfoszfát készül. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy az iparilag gyártott szuperfoszfát vízben oldható részéből állítják elő a takarmánykiegészítő foszfátot. Az Intézetben kidolgozott eljárás egyik előnye, hogy a Üzemkísérleti csarnok 10 Műszaki tudományos kutatások M.-on 145
