Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

A Magyar Tudományos Akadémia intézetei

központi fűtését és transzformátorállomását, valamint központi energiaelosztóját is. 1958 őszén kezdődött meg az Intézet hidegfizikai laboratóriumának építése.

Az ATOMKI — aránylag kis létszáma — különösen a kezdeti időszakban — nem tette indokolttá osztályok vagy akár kutatócsoportok szervezését. Természetes viszont, hogy a kutatási feladatok különbözősége és szerteágazó irányai miatt idővel mégis keletkeztek munkacsoportok (pl. vákuumtechnikai vagy elektronikus csoport), így bizonyos fokú munkamegosztás alakult ki az Intézeten belül. Ez a munkamegosztás egészséges mértékű, kötetlen jellegénél fogva nem vezet a fiatal munkatársak túl korai specializálódásához, viszont ugyanakkor hatékonyan hozzájárul a kutatómunka színvonalának és eredményességének emeléséhez.

Az ATOMKI főbb kutatási témái a következő csoportokba sorolhatók: fundamentális atommagfizikai vizsgálatok; urángeokémiai vizsgálatok; radioaktív izotópok nyomjelző alkalmazásai; vegyes vizsgálatok a radioaktivitás köréből; kutatási berendezések építése.

Jelenleg az ATOMKI három tudományos osztály keretében folytatja munkáját. Ezek a következők: 1. Magreakciók és tudományos alkalmazásaik osztálya, amelyet dr. Szalay Sándor akadémikus, az Intézet igazgatója vezet; 2. Neutronfizikai osztály, amelyet dr. Csikai Gyula kanditátus, az intézet tudományos igazgatóhelyettese vezet; 3. Magspektroszkópiai Osztály, amelyet dr. Berényi Dénes kandidátus, tudományos osztályvezető vezet.

Említettük már, hogy még az Intézet megalakulását megelőző időkben ismerte fel Szalay Sándor, hogy egyes hazai kőszeneink urániumot tartalmaznak.

Ez a felismerés akkor meglepő volt, mert a nemzetközi irodalomban a szenet akkor még kifejezetten nem radioaktív, tehát urániumot nem tartalmazó kőzetnek

Kémiai analitikai laboratórium

11