Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
Az alapítólevél értelmében az Intézet feladatkörébe tartozik minden nagynyomáson végbemenő eljárás kutatása. Ez a tématerület persze igen nagy, s az akkor induló és természetesen még viszonylag kis kutatókapacitással rendelkező Intézet az egész témakörből csak egy számlikra fontos részterülettel foglalkozhatott. Éppen ezért a kezdeti időszakban elsősorban a hidrogén felhasználásával kapcsolatos vegyipari és új kőolaj feldolgozó technológiákra összpontosították erőfeszítéseiket. Részlet az analitikai laboratóriumból A vegyipari és kőolajipari témák arányát az összkutatáson belül természetesen a mindenkori népgazdasági szükséglet szabta meg. így pl. az alapítást követő években elsősorban a nagylengyeli kőolaj hasznosításának lehetőségével foglalkoztak, majd nagyjából azonos kapacitást kötött le a kőolajipari és a vegyipari kutatás, az utóbbi években pedig elsősorban a korszerű kőolajipar kialakítása adta a munka gerincét, és előreláthatólag ez így marad a közeljövőben is. Említettük már, hogy a Nagynyomású Kísérleti Intézet megalapítása az objektív gazdasági szükséglet mellett nagymértékben köszönhető dr. Varga Józeef professzor eredményes munkájának is, akinek irányításával már a 30-as években is működött Péten egy napi 10 t kapacitású hidrogénező üzem, és az itt folyó munka, valamint az itt dolgozó szakemberek adták meg a lehetőséget ahhoz, hogy az új Intézet gyors fejlődésnek induljon. Az Intézet székhelye Budapest volt; a Kémiai Technológiai Tanszéket továbbra is vezető Varga professzor a Budapesti Műszaki 136
