Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
Az egyes években az összes kutatási ráfordításból az eredeti elvi kutatások a következő arányokban részesedtek: 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 b2% 10,7 % 17,3% 7 7°/ 8,9% 8,7% 18,9% 17,4% 1958 1959 1960 1961 1962 1963 23,3% 35% 39,1% 46,1% 44,2% 42,7% Minthogy az elvi kutatásokat rendszerint Ids anyagmennyiségekkel végzik és költséges, nagyobb volumenű kísérleti üzemesítéseket nem igényelnek, a bemutatott kutatási költség arányok mögött a számszerűséget meghaladó kutatási kapacitás ráfordítások rejlenek. Az Intézetben folyó elvi kutatást néhány fontosnak tartott irányban nagyobb kutatócsoportok végzik. Témakitűzéskor a népegészségügy vonaláról jelentkező igényeket és a külkereskedelmi lehetőségeket is tekintetbe veszik. Elvi témáik között első helyen a rosszindulatú daganatos betegségek gyógyszeres kezelésére irányuló munkákat kell megemlítenünk. Dr. Vargha László akadémikus már korábban jelentős munkásságot fejtett ki a cukorkémia területén, ismeretesek voltak publikációi a C-vitamin kémiájával kapcsolatban, amikor egészen új meggondolás alapján cukorszármazékok citosztatikus hatásának vizsgálatát tűzte célul maga elé. A rákos szövetek anyagcseréjére vonatkozó adatokból kiindulva készített nitrogéntartalmú cukorszármazékokat. Az aminocukrokat kombinálta az alkilező hatású citosztatikumokban alkalmazott nitrogénmustár szerkezeti építőelemmel, a j3-klór-etil-amin-csoporttal. Az előállított vegyületek között mindjárt a második it-2-vel jelzett, később Degranol néven forgalomba hozott l,6-di-(2-klór-etil-amino)- 1,6-didezoxi-D-mannit állatkísérletben igen hatásosnak mutatkozott és a klinikumban is jól bevált a krónikus limfoid leukémia, limfoszarkoma, lymphogranulomatosis és egyéb hemoblastozisok kezelésére, valamint az operációk után fellépő metasztázisok megakadályozására. A fenti elképzelés további realizálása során még nagyszámú irodalomban eddig le nem írt vegyidet született, amelyek a hatás és kémiai szerkezet összefüggésébe engednek bepillantást. Annyi már megállapítható, hogy a cukorszármazékok között vannak hatásos citosztatikumok, a hatás a térszerkezettől erősen függ, és annak legkisebb módosítása vágj’' konfigurációváltoztatás a szénatomon a hatás csökkenéséhez, ill. elveszítéséhez vezet. Dr. Vargha László, akinek e téren végzett munkásságát Kossuth-díjjal tüntették ki, munkatársaival, dr. Horváth Tiborral, dr. Toldy Lajossal, dr. Fehér Ödönnel, ill. Horváth Dezsőnével számos további vegyületet állított elő, amelyek között a Mannitbisulfon és a Dibrómmannit már igen kedvező klinikai eredményeket mutat fel. Utóbbi vegyületek előállítása és az előzőek üzemesítése a Chinoin gyárral együttműködésben történt. Mivel a vérképző szervek rosszindulatú megbetegedései számos eltérő kórformát mutatnak, előnyösnek látszik a rendelkezésre álló gyógyszerék palettájának bővítése. Ezen a téren az Intézet már eddig is nemzetközi elismerésre méltán igényt tartó eredményeket ért el. A munkában különösen fontos az együttműködés a farmakológusokkal és a klinikusokkal. A szerek részletes, szerteágazó hatásmechanizmus-vizsgálata terén a hazai összes kutatók jó kooperációja tette lehetővé az eddigi sikereket. A Gyógyszeripari Kutatóintézet Antibiotikum Főosztályán az ismert és gyógyászatiig bevált antibiotikumok gyártási technológiájának kidolgozásán kívül nagy kapacitással folynak új antibiotikumok előállítására irányuló munkák. Ez a munka 123
