Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
— egyes nagy volumenű gyártások technológiájának felülvizsgálása és megjavítása ; — új, eredeti gyógyszerek kutatása; —- magas színvonalú kutató szakkáderek kiképzése. Az első feladat teljesítése után a gyógyszerkutatás feladata egyre bonyolultabbá vált, egyre jobban érvényre kellett juttatni a világszerte előtérbe kerülő ,,team work” — csoportmunka — jelleget a kutatótevékenységben. Az elmúlt évtizedekben az elméleti tudományok — az élettan, gyógyszertan, biokémia, mikrobiológia — fejlődése folytán a szerves kémiának egyre több irányú kapcsolata alakult ki. Egyre nőtt a feladatok száma, amelyeknek vizsgálata érdekesnek, az eredmények szempontjából biztatónak látszik. Ennek folytán a célkitűzések megadása, a kutatási feladatok rögzítése egyre nehezebbé válik. Ugyanakkor a szerves kémia művelése mind több segédtudomány igénybevételét és egyre nehezebb metodikák alkalmazását tette szükségessé. A népgazdaság export terén jelentkező igényeinek helyes ismerete érdekében a külkereskedelmi szervekkel jó kapcsolatotkellett kiépíteni, ez a jó együttműködés a Medimpexszel teljes mértékben megvalósult. A gyógyszeripari kutatás rendkívül bonyolult feladatának ellátása — amint az az elmondottakból következik — ma már nem szűkíthető egyetlen intézet keretei közé. A Gyógyszeripari Kutatóintézet az elmúlt évek során együttműködést fejlesztett ki a rokonprofilú ipari kutatóintézetekkel, akadémiai intézetekkel és egyetemi tanszékekkel. Ugyanakkor hasonló kapcsolatokat a gyárak közvetlenül is építettek ki. Az egész kutatóhálózat munkájának koordinálása és tervszerűvé tétele az 19G0-as évek elején valósulhatott mega Tudományos Felsőoktatási Tanács keretében, amelynek 1-4. Főbizottsága dr. Vargha László elnöklete alatt foglalkozott a gyógyszerek és antibiotikumok kutatására irányuló távlati tervek összehangolásával. Ezen belül a témakörben érdekelt összes intézmények vezetőinek bevonásával válik lehetővé a szocialista tervgazdálkodás nyújtotta előnyök hasznosítása a kutatómunkában. Az Intézet fejlődésének ismertetését kronologikus szempontból a Központi Biokémiai Ipari Kutatólaboratóriummal (KÖBIKULA) kell kezdeni, amelynek első három évét követően a továbbiakban az egyesített Gyógyszeripari Kutatóintézet eredményeinek keretében számolhatunk be az összes kutatási sikereiről. 1949-ben alakult meg a KÖBIKULA, amelynek első vezetői dr. Krámli András igazgató és dr. Tettamanti Károly igazgatóhelyettes voltak. A létesítmény célja egy új iparág, az antibiotikumipar hazai alapjainak megvetése volt. Ebben az időben már ismeretes volt angolszász kutatók munkájának eredményeképpen a penicillin közegészségügyi fontossága, a streptomycin-terápia nagy jelentősége. Várható volt, hogy az antibiotikum gyártás a gyógyszeriparban fog realizálódni, azonban a szükséges metodikák, a felhasznált apparatúrák eltérő volta szükségessé tette a speciális feladatok megoldására külön intézet létrehozását. Az intézetet provizórikus megoldással a Növényolaj-és Szappangyár épületéből lehasított helyiségekben helyezték el. A KÖBIKULA első feladata a penicillin- és streptomyein-kutatás bővítése volt. Kezdeti kísérletek ez időben már folytak, azonban az új intézet a munka részére sokkal szélesebb körű lehetőséget nyújtott. Penicillin-fermentációra vonatkozó kísérleteket a Chinoin gyárban is végeztek, és a mindkét helyen szerzett tapasztalatok szolgáltatták az adatokat a debreceni antibiotikumgyár — eredeti nevén Hajdúsági Gyógyszergyár, ma Biogál — megtervezéséhez. Visszatekintve, nehéz felbecsülni annak a munkának jelentőségét és nehézségeit, amely a különleges sterilitási igényeknek megfelelő apparativ megoldások kidolgozá-117
