Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
Első lépcsőként a 22,5 kg/li teljesítményű fluidizációs hűtő üzemeltetés igazolta a lefektetett elvek helyességét. Ennek alapján a VEGYTERV 1,5 t/h teljesítményű kísérleti hűtőberendezést tervezett, amelynek létesítése Ajkán folyamatban van. (Az eljárás szolgálati találmány.) Az Ajkán végzendő üzemi kísérletek után kerülhet sor a fluidizációs hűtéstechnológia üzemi bevezetésére. Részletes számításokkal bebizonyították a közvetett fűtésű fluidizációs kalcinálás elvi megvalósíthatóságát, gyakorlati alkalmazásához azonban természetesen szükség lesz a fluidizációs hűtés üzemi tapasztalatainak felhasználásával elvégzendő kísérletekre. A timföldgyártásban elért eredmények ismertetése után térjünk vissza az alumíniumkohászatra. Foglalkozott az Intézet azzal a kérdéssel, hogy miképp lehetne a salakot tűzi úton, forgó kemencében az Inotai Alumínium kohóban regenerálni. E kutatásra azért volt szükség, mert az Inotai Alumíniumkohóban a fémtermelés kb. 10%-ának megfelelő salak keletkezett, amelynek értékes kriolit- és timföldtartalma évenként 1600—1700 tonnát tesz ki. A salaknak csak igen kis hányadát tudta az üzem flotálással regenerálni. Az Intézet 1955. évben kidolgozott eljárása alapján Inotán forgó kemence építésével több millió forint értékű kriolit és timföld vált hasznosíthatóvá a hányóról, a népgazdaság számára. A hazai alumíniumkohászat termelési költségének nagy hányadát a villamosenergia-ráfordítások teszik ki, ugyanakkor országunk villamos energiában szegény. Az alumíniumipar tervezett nagyobb mérvű fejlesztése szempontjából tehát döntő jelentőségű az energiaráfordítások lényeges csökkentése, ami csak átfogó kutatómunka alapján remélhető. Az évek óta folyó addíciós áramkísérletek célja az alumíniumkohók teljesítményének növelése olyan kádprototípusok kialakításával, amelyek bizonyos konstrukciós módosítások, az áramerősség fokozatos növelése, végül pedig az optimális terhelhetőség beállítása útján lehetővé teszik a kohók termelésének növelését és egyidejűleg a fajlagos villamosenergia-felhasználás számottevő csökkentését. Az inotai és ajkai alumíniumkohóval együttműködésben folytatott kísérletsorozatok eredményeként sikerült Inotán új, függőleges tüskés, 66—67 kA-es és oldaltüskés 45 — 46 kA-es kádprototípusok kialakítása. A tapasztalatok alapján — különleges kísérletek nélkül — kialakítható Tatabányán az új, 60 kA-es, függőleges tüskés és 37—38 kA-es, oldaltüskés kádtípus. Ha a kidolgozott eredményeket az egész iparban alkalmazzák, az az 1962-es szinthez viszonyítva 9,5%-os termelésnövekedést jelent, vagyis új kohó építése nélkül évi 5000 t alumínium többlettermelést. Az 5000 t többlettermelés energiaszükséglete 80 millió kWh, amelynek közel 50%-át fedezi az ugyanakkor jelentkező évi 39 millió kWh-t kitevő fajlagos villamosenergia-megtakarítás. A rekonstrukció Inotán folyamatban van, Ajkán pedig — amelyre a beruházási program elkészült — az 1965—66. évben van tervbe véve. Az alumíniumkohókkal szoros együttműködésben évek óta folynak kutatások és kísérletek az alumíniumtermelő kádak anódjai üzemállapotának megjavítására, valamint a katódtelepítési technológia tökéletesítésére. Az anódtechnológia terén végzett közös kutatómunka eredményeinek folyamatos bevezetésével az Inotai és Tatabányai Alumíniumkohóban 1959. óta elért jelentős üzemállapot-javulást a felső tüskés anódkádakban az anódos feszültségesés 150—200 mV-os csökkenése és az anódmassza-kötőanyagtartalom kb. 2°0-os csökkenése igazolja. 100
