Várkonyi Endre: A magyar címer útja (Budapest, 1957)

arany és a kék szín váltakozik ugyanúgy, mint nálunk a vörös és az ezüst. Szászország címerében ugyancsak vannak vágások, méghozzá kilenc, a színük pedig fekete és arany. így tehát ennék sajátos magyar voltát nehéz lenne ráerőszakolni, tekintettel arra, jiogy a korábbi magyar címerekben, bár a vágások fordulnak elő a legtöbbször, számuk gyakran változik. így például egészen 1896-ig hol nyolc, hol kilenc vízszintes sávból állt a címer jobboldala.

A kettőskereszt kimondottan reakciós jelkép: nem is elsősorban egyházi vonatkozása miatt, hanem azért, mert mint szimbólum, mindig a királyságot jelentette. A Rossuth-féle koronátlan címer már a köztársaságot fejezte ki, és nyilván csak az 1848-as országgyűlés ezernyi más gondján múlott, hogy a kettőskereszt már akkor nem került ki a címerből. Egyébként a kettőskereszt még kevésbé „magyar sajátosság”, mint a vágásos címerrész. Köztudomású, hogy a görögkatolikus egyháznak ez éppolyan hivatalos jelvénye, mint a római egyháznak a szimpla kereszt. De a római katolicizmus is több címerben használta fel, így például VII. Pius, XI. és XIV. Kelemen pápa, valamint a Szent Benedek-rend. Az utóbbihál hármashalomból emelkedik ki a kettőskereszt, az eltérés mindössze annyi, hogy az ő hármashaknuk arany színű.'

A magyar 'címerben szereplő kettőskeresztnek magyarságát is sokan kétségbe vonták már. Örökké eldöntetlen marad az a vita, amelyet a szlovák soviniszták a magyar sovinisztákkal folytattak. A szlovákok azt állították, hogy a magyar címerben a kettőskereszt Szlovákiát szimbolizálja, Cirill és Method püspökök térítésének emlékére. Ök mindenesetre annyira sajátjuknak tekintették, hogy a Hitler parancsára létrejött fasiszta Szlovákia 1939-es megalakulásakor ezt választotta címeréül.

A magyarhoz igen hasonló alakú az ugyancsak régi cián címer, amelynek középső pajzsa első látásra erősen

38