Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
II. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek nemzetközi áramlása - 6. A licenckereskedelem mozgatórugói, előnyei, hátrányai
és a kutató apparátus nem képes a vállalatok többségét önellátóvá tenni. Zátonyra futhatnak az új termék, gyártási eljárás kísérletezésére fordított erőfeszítések is. Kiderülhet, hogy a saját kutatómunka nem megfelelő hatékonysága miatt túllépik az ésszerű költségráfordításokat; olyan termék, olyan eljárás jelenhet meg a piacon, amely az eddigi erőfeszítések folytatásának értelmét megkérdőjelezi; szükség lehet a termékskála gyors bővítésére, a termelési költségek csökkentésére, az üzleti forgalom növelésére. Ezek a tényezők mind arra ösztönözhetik a vállalatokat, hogy más cégek eredményeit is alkalmazzák. Elvileg a vállalat rendelkezésére álló termelési tényezők között mindig szerepelnie kell a mások által létrehozott eredményeknek. Tulajdonképpen a vállalati vezetőség hibát követ el akkor, ha nem számol ezekkel a lehetőségekkel. Egyes cégek kifejezetten arra törekednek, hogy mások eredményeit minél hamarabb megvásárolják; a komolyabb cégek rendszeresen hasznosítják mások kutatási eredményeit. Angliában például a műszeriparban, elektronikai iparban, autóiparban tevékenykedő cégek termelésük nagy részét külföldi licencek, külföldi műszaki ismeretek alapján folytatják. A Nippon Electric japán cég által használt technológiák 40%-a import vagy annak továbbfejlesztett változata (és még számos példát lehetne felsorolni). A vállalat az ismeretek adaptálásával K-f-F gárdáját más témákkal, esetleg az átvett eredményekre épülő továbbfejlesztéssel foglalkoztathatja, s ezzel jelentős volumenű kutatási és kikísérletezési költségeket takaríthat meg. Pl. a Du Pont az orlonszál előállítására és bevezetésére 60 millió dollárt fordított, a delrinére 50 millió dollárt. A Toyo Rayon japán cég 1951-ben megvásárolta a nylon előállítási technológiáját, és ezért 1951 és 1959 között közel kétmillió dollár licencdíjat fizetett, míg a Du Pont 11 éves munka során a nylon gyártási technológiájának kidolgozásába 25 millió dol81
