Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
I. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek jelentősége és a kutatási ráfordítások alakulása - 4. A tudományos kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított eszközök
kai anyag azt jelzi, hogy komoly hangsúlyt fordítanak az alapkutatásokra, valamint a más országokból származó új ismeretek átvételére és további tökéletesítésére. Angliában és az USA-ban az 1960-as évek elején végzett felmérések azt jelezték, hogy az ipari K-f-F ráfordítások magas hányada irányul új és magasabb használati értéket képviselő termékek kifejlesztésére, és kevésbé foglalkoznak új és jobb gyártási eljárások kikísérletezésével. Legnagyobb súllyal mindenütt az alkalmazott és fejlesztő kutatások szerepelnek, és a kutatásra fordított összegekből kis hányad jut az alapkutatásra. Akármelyik országról is legyen szó, nem lehet kétséges, hogy saját kutatási, fejlesztési tevékenységet is kell folytatnia. Nehezen dönthető el, hogy a tudományos műszaki ismeretek megszerzésének két útja, vagyis a saját kutatás és fejlesztés, valamint a külföldről származó ismeretek átvétele és hasznosítása között milyen aránynak kell kialakulnia. Tény, hogy a fejlett országok döntően a saját kutatófejlesztő tevékenységük, emberi és anyagi potenciáljuk, innovációs képességük által termelt műszaki tudományos ismeretekre támaszkodnak, de ugyanakkor részt vesznek a műszaki-szellemi ismeretek nemzetközi forgalmában, cseréjében is. A hazai K-|-F potenciál kialakítása és állandó fejlesztése több szempontból indokolható meg, többféleképpen támasztható alá. Politikai és gazdasági szempontból egyaránt szükség van arra, hogy egy ország a külföldi piacokon is versenyképes árukkal és szolgáltatásokkal rendelkezzen, és képes legyen a változó világpiac igényeihez a saját érdekeinek minél jobb érvényesítése mellett alkalmazkodni. Ez az érv egyaránt szól a hazai források igénybevételével történő előrehaladás és a műszaki-szellemi ismeretek egy részének külföldről történő megszerzése mellett. Minden különösebb alátámasztás nélkül is megállja a helyét az az állítás, miszerint egyetlen ország 28
