Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 3. Anglia szabadalom- és know-how-kereskedelme
a feltételezéssel becsülik meg, hogy tevékenységük körülbelül megfelel a hasonló információkat közlő cégek tevékenységének. Hasonló módon járnak el azon cégek esetében is, amelyeket a felmérésbe bevontak ugyan, de azok az adatok közlésétől tartózkodtak. 3.2. A szellemi termékek kereskedelmének alakulása Anglia szellemitermék-kereskedelmének alakulását a megszakítás nélküli növekedés jellemzi, a bevételek és kiadások egyaránt folyamatosan emelkednek. A bevételek és kiadások döntő hányada a „termelési technológiák” (szabadalom -f- know—how) forgalmára jut, az ebben a tételben szereplő, a természeti kincsek kiaknázásának jogáért fizetett — kapott összegek volumene nem jelentős. A forgalom legszembetűnőbb jellemzője az áttekintett időszak minden évében kialakult pozitív egyenleg, az export 16—20%-kal rendszeresen felülmúlja a kiadásokat. 1964 és 1974 között az export 4,2-szeresére, az import 3,9- szeresére emelkedett, az említett évek során a kumulált bevétel a kiadásokat 237 millió fonttal haladta meg. A pozitív szaldó kialakításában az ipari tulajdonjogok és szerzői jogok egyaránt részt vettek, noha nem azonos arányban. Az 1964— 1974 közötti kumulált többletnek csupán 40%-át képviselte a műszaki ismeretek forgalmából kialakuló többletbevétel, s így megállapítható, hogy az angol (vagy Angliában tevékenykedő) vállalatok szabadalom- és know—how-kereskedelme meglehetősen kiegyenlített, a kiadások-bevételek egymással nagyjából megegyeznek. A forgalom évenkénti volumenét a szintén jelentős volumenű forgalmat felmutató NSZK megfelelő adataival egybevetve kiderül, hogy Anglia összforgalma az 1965-ös 338 millió dollárról 1974-re 1043 millió dollárra nőtt, míg az NSZK-é 276 millió dollárról 1016 millió dollárra futott fel. Érdekesség, hogy a szabadalom- és 192
