Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 2. Japán szabadalom- és know-how-kereskedelme

tevékenykedő — magas műszaki színvonalat képviselő — vállalatokra jutott.

Az A kategóriába sorolt, a japán vállalatok által 1970— 71-ben kötött licencszerződések zömét — az előző évek gyakorlatának megfelelően — 5—15 éves időtartamra kötik meg.

2.4. Szabadalom és know-how-export

2.4.1. A japán szellemi-műszaki termékek exportjának volumene

Japán az utóbbi 20—25 év során gazdasági nagyhatalommá vált. Fejlődésében nem kis szerepet játszottak azok a szerződések, amelyek a fejlett műszaki technológiák átvételét tették lehetővé. Ma Japánt a tőkés világ egyik legerősebb exportoffenzívát folytató tagjaként tartják számon. A saját maga által kidolgozott műszaki ismeretek exportja terén játszott szerepe azonban meg sem közelíti azt a teljesítményt, ami áruexportjára jellemző. A szellemi eredmények exportjából eredő bevételei csak 1965-től váltak számottevőkké, túlhaladva 1974-ben az évi 100 millió dollárt. A bevételek alakulását, az exportfedezettség mértékét a 16. táblázat érzékelteti.

1949 és 1974 között Japán korszerű műszaki ismereteinek értékesítése révén ,,csak” 555 millió dollár bevételre tett szert, ennek 71%-át 1970 és 1974 között kapta. Fokozatosan növekedett a kiadások bevételekkel fedezett hányada, de még mindig jelentősen alatta marad más, fejlett tőkésországok hasonló adatainak. Érdekesség, hogy a The Oriental Economist 1968. februári számában az 1971-re várható becsült exportfedezeti arány pontosan az elképzeléseknek megfelelően alakult, igaz, hogy a 40 millió dollárra tervezett exportbevételek 60 millió dolláros értéket értek el a valóságban. Ha az exportteljesítményt és az importot a jelzett időszak összességében egybevetjük, kiderül, hogy Japán nettó

182